Évadzáró társulati ülést tartott a Magyar Állami Operaház vezetősége: Ókovács Szilveszter kormánybiztos, Mozsár István ügyvezető igazgató, Héja Domonkos főzeneigazgató és Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója. Az eseményen részt vett Balog Zoltán miniszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.
Balog Zoltán miniszter megnyitóbeszédében az operát valláshoz hasonlította, amelynek megvannak a szentjei, eretnekei, reformátorai és hívei. Egyben hangsúlyozta, hogy a magyar nemzeti kultusz elképzelhetetlen opera és balett nélkül. Az Operaház hajója azonban sosem ér révbe, hiszen verseny van. A kormány feladata a segítségnyújtás, amely biztosítja, hogy a hajó ebben a versenyben ne süllyedjen el. A verseny, jellegéből fakadóan megújulásra sarkall – strukturális változásokkal pedig versenyképesebbé tehető egy kulturális intézmény. Kiemelte, hogy legyen akármilyen is egy ország gazdasági helyzete, a kultúrára szükség van – a pénzben nincs katarzis.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa beszédében elmondta, hogy amikor átvette az intézmény vezetését, nem láthatta előre az országban zajló gazdasági folyamatok alakulását. Az évadban a Magyar Állami Operaház történetének legnagyobb létszámleépítését kellett végrehajtania a vezetőségnek. Ennek nyomán már kialakult az új struktúra, a törvények betartásával lassan befejeződik egy hosszú folyamat. Ötöd-, hatod-, vagy tizedakkora forrásból felelős vezető nem ígérhet sem európai, sem világszínvonalat, ám hangsúlyozta, hogy a meglévő erőforrásokkal lehet úgy gazdálkodni, hogy a nemzeti operajátszás megmaradjon, ennél fontosabb cél pedig nem létezik. Az Operaház idei évadjában 165 előadást játszott, a következő szezonra pedig már 238 előadást tűzött ki a vezetőség. „Bízom abban, hogy a kormányzat minden segítséget megad a Magyar Állami Operaháznak, hiszen egy lefelé kunkorodó spirálban kizárt a fejlődés lehetősége” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a Pekingi Színházi Világfórumon nemzetközi intézményvezetőktől a Magyar Állami Operaházéhoz hasonló problémákkal találkozott, bár hozzátette, világszinten ritka a Magyarországhoz hasonló állam, amely egyetlen dedikált operaházzal rendelkezik. A budapesti dalszínház azonban 143 magyar énekest szerződtetett a következő szezonra – hazai tehetségeknek teret adni – ennél többet nemzeti operaház nem tehet.
Mozsár István ügyvezető igazgató kimerítő tájékoztatót nyújtott az Erkel Színház megújulásával kapcsolatos folyamatok állásáról. A 2011 novemberében kiadott kormányhatározattal megszületett a döntés: a színháznak mielőbb meg kell nyitnia. A program végigviteléhez nem állt rendelkezésre egy olyan csapat, amely a jogi háttértől az építészeti kérdésekig azonnali megoldásokra képes, ezért a színházi élet szereplőivel folytatott konzultációt követően meg kellett keresni a megfelelő szakembereket. A projekt mára kész, és tartalmilag erős beruházási programmal rendelkezik, amelyben különféle költségvetési sávokhoz rendelt lehetőségeket is kibontotta. A jóváhagyott költségvetés duplájával (1,7 milliárdról 3,6 milliárdra emelve) egyfajta alap-program volna megvalósítható, amelyben jelentős technikai fejlesztésekkel már olyan bővítés válna lehetségessé, amely külön próbateremmel és házi színpaddal gyakorlatilag új épületet eredményez.
Az intézmény főzeneigazgatója, Héja Domonkos a nyitó társulati ülésen elhangzott szavaira emlékeztetett: akkor ígéretet tett, hogy két kiemelkedő zeneszerző darabjait a repertoár részévé teszi. A következő szezon első premierje Erkel: Hunyadi László című operája, a bemutatók sorában pedig Richard Strauss Ariadné Naxosban című műve is hallható lesz. Épp így emlékeztetett arra is, hogy még ősszel, első bejelentései között szerepelt, hogy a fiatal operaénekes generációnak nyújtson lehetőségeket. A 2012/2013-as évadban fellépő 143 művész között számos pályakezdő léphet színpadra az Operaházban. A főzeneigazgató hangsúlyozta, hogy a minden, az előadások létrejöttéért dolgozó munkatársat a társulat részének tekint.
Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója kiemelte, hogy a nehéz gazdasági viszonyok közepette az Operaház balett társulata rendkívüli teljesítményt nyújtott a most záruló évadban, a következő szezonban pedig immár egy gazdagabb repertoárral lépnek közönség elé.
A társulati ülésen Balog Zoltán miniszter ünnepélyesen lezárta a februárban meghirdetett ErKell nekünk jótékonysági árverést, amelynek keretében a dalszínház relikviáit és híres művészeinek jelmezeit bocsátották licitálásra, a megújuló Erkel Színház javára. Az adományok számlálása megkezdődött, a befolyt összegről holnap adnak tájékoztatást az Operaház honlapján.
Az évadzáró társulati ülésen első alkalommal adták át az Operaház új alapítású díjait. Az elismeréseket a dalszínház vezetősége a Magyar Állami Operaház aktív szólistáinak megbecsülésére, tehetségük és teljesítményük értékelésére hozta létre, hisz retrospektív, visszatekintő állami díjak léteznek, de a pálya zenitjén, vagy a csúcs előtti pillanatban kevesen kaphatnak elismerést. Az Operaház új szakmai díjai ezt az űrt hivatottak betölteni.
Az operavilágban Európa-szerte a legmagasabb kitüntetést jelenti a Kammersinger-cím – ezt a rangot kívánja a hazai szakmai életbe átültetni a magánénekesek számára létrehozott „A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese” cím. A balettművészek számára alapított „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” cím ugyancsak az európai, nevezetesen a francia balett tradícióra kíván építeni.
A kitüntető címeket a mai naptól évente három ének- és egy balettművész veszi át és viselheti egy évadon át. Olyan előadók kaphatják, akik a Magyar Állami Operaházhoz különösen kötődnek, színpadának rendszeres fellépői, a díjátadás évadában pedig kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A Magyar Állami Operaház vállalja, hogy a kitüntetett művész következő szezonbéli főszerepes fellépéseinek tiszteletdíját – az első 20 nagyszínpadi előadás erejéig – a legmagasabb orientációs szint felett állapítja meg, a szóban forgó évadban pedig minden színlapon, egyedüli díjként, mint az Operaház szakmai elismeréseként tünteti fel.
Az új alapítású díjak átadási ünnepségeinek alkalmára Pacsay Attila zeneszerző fanfárt komponált, a következő években a díjátadások állandó szignálja ez a dallam lesz – erre vonultak színpadra a díjazottak, akik elnyerték a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2012/2013, és A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címeket.
A cím kézzel fogható, elegáns jelképe a díj, amely egy fontos és közös, az opera és a balett számára is üzenetet hordozó szimbólum: egy Herendi Porcelán hattyú ébenfa hatású posztamensen, oldalán ezüstszín tábla, fekete, névre szóló vésettel; mindez pedig ébenfa hatású, valódi ezüst betéttel ellátott, art deco stílusú, antikolt keretben.
Az Operaház történetében elsőként nyerte el a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor.
Sümegi Eszter laudációjában elhangzott, hogy valóban különösen kötődik a budapesti Operaházhoz – Philadelphiától Berlinig, Salzburgtól Torontóig a világ élvonalába tartozó énekesek partnereként hatalmas sikereket aratott. A nemzetközi és hazai koncertszínpadok egyik legkeresettebb művésze, mégis a Magyar Állami Operaház közönségének adja át művészete legjavát. Az idei évadban négy hatalmas szoprán főszerep magas színvonalú megvalósításáért és két elsöprő erejű debütálásáért kapta az elismerést.
Váradi Zita a most záruló évadban nyolc operában, harminchárom alkalommal lépett színpadra. Az Arabella-sorozatban nyújtott teljesítményéért egyöntetűen pozitív kritikai visszhanggal jutalmazta a sajtó, a Népszava kritikusa ezt írta róla: a pesti társulatnak már régen nem ígérete, ebben a produkcióban is igazi üdvöskéje […] hosszú szünet után betöltheti a László Margit visszavonulásával örökül maradt űrt.
Bretz Gábor külföldi színpadok után az idei évadban a Magyar Állami Operaházban, hét opera basszus- és basszbariton szerepeiben csillogtatta meg képességeit. Az Operaház művészeti vezetése díjazta egyenletesen magas színvonalú teljesítményét, amelyet a Macbeth Banquo szerepének megformálásával koronázott meg, különösképpen pedig a Mefostofele címszerepében nyújtott alakítását.
A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címet Oláh Zoltán, az együttes első magántáncosa nyerte el. Az évadban a balett-repertoár legnagyobb férfi főszerepeit alakította. A klasszikus repertoár mellett a modern darabokban ugyancsak magas színvonalat nyújtó művészt azonban nemcsak szakmai kvalitásaiért, hanem a munkához és partnereihez való hozzáállásáért is jutalmazza a művészeti vezetés.
Hozzászólások