A rilai kolostor
Hosszú kihagyás után folytatódik a Hetedhéthatár útleírás sorozata: ezúttal Bulgáriába fogunk ellátogatni. Elsőként, mintegy ráhangolódásként, áttekintjük az ország természeti, történelmi, kulturális jellemzőit, majd az elkövetkező hetek folyamán útnak indulunk, hogy bebarangoljuk Bulgária tájait. Felkeressük Belogradcsik várát és különleges sziklaképződményeit, ellátogatunk kolostorokba, rózsaolaj-lepárlóba. Megtekinthetjük Kossuth Lajos házát Sumenben, fürdünk a Fekete-tengerben, sétálunk Neszebár hangulatos óvárosában, végül bebarangoljuk a főváros, Szófia belvárosát és környékét.
Belogradcsik
A 111000 négyzetkilométer területű Bulgária a Balkán-félsziget keleti részén fekszik. Domborzata változatos, felszínének közel fele dombvidék, hegyvidék. Északi határa a Duna folyó, melyet a Bolgár-tábla sík tája szegélyez. Tőle délre, szintén kelet-nyugati csapásirányban húzódik a szerb határtól a Fekete-tengerig 600 km hosszúságban a Balkán-hegység, más néven Bolgár-középhegység. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, kristályos kőzetekből és mészkőből épül fel. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs, mely 2376 m magas. A lánchegységet délről medencék sora szegélyezi, továbbá itt terül el a termékeny Marica-alföld, vagy Ruméliai-medence. Az alföldtől nyugatra magasodik a Rila-Rodope masszívum. A földtörténeti óidőben keletkezett kőzetekből álló hegyeken sok helyen látni jégkorszaki eredetű formakincset, sziklacsúcsokat, tengerszemeket. Legmagasabb csúcsa a 2925 m magas Muszala. Az ország keleti része a turisták által igen kedvelt 378 km hosszú tengerpart északi része a Dobrudzsai-part, ettől délre az Aranypart húzódik.
A Fekete-tenger Neszebár mellett
Bulgária történelme öt nagy szakaszra osztható. Az első, 632-ig terjedő időszak számos tárgyi eleme megtekinthető ma is – a régészeti leletektől az építészeti emlékekig. A szlávok megtelepedése előtt trákok, rómaiak, gótok, hunok éltek a területen.
Sumen, a Tombul dzsámi melletti iskola udvara
Az első bolgár birodalom időszaka 632-1018-ig tartott, ekkor jött létre a szláv nyelvű keresztény állam, mely gyorsan betagolódott a korabeli Európába.
A bizánci uralom 1018-1185-ig tartott. Ebben az időszakban is fennmaradhatott a bolgár egyház, a bolgár arisztokrácia is élte világát. A bizánci kor számos emléke ma is látható, templomok, gazdag freskódíszekkel.
A második bolgár birodalom 1185 és 1396 között állt fenn, Bulgária rövid időre megerősödött, kultúrája virágzott. Az időszak végén a sok háborúskodás és a feudális anarchia következtében az állam meggyengült, így az oszmánok fokozatosan elfoglalták.
Az oszmán uralom 1878-ig tartott. A hosszú évszázadok alatt azonban a bolgár kultúra fennmaradhatott, az ország lakói megőrizték nyelvüket, hagyományaikat, vallásukat. A bolgár kultúra megőrzésében a folyamatosan működő kolostorok kulcsszerepet játszottak. A törököket orosz segítséggel 1878-ban űzték ki Bulgáriából.
Rózsa a kazanlaki rózsaolaj-lepárló kertjében
1878 után a gazdasági fejlődés igen nehezen, lassan bontakozhatott ki. A szomszédaival évtizedeken át tartó határviták, háborúskodások csak hátráltatták a fejlődést. Bulgária mindkét világháborúban a vesztes oldalon állt. A 20. század második felében a helyi erőforrások hatékony gazdasági kiaknázása helyett a felülről rákényszerített extenzív iparosítás valósult meg. Az 1990-es évek elején, a rendszerváltás után bekövetkezett a gazdasági összeomlás, melyből Bulgária igen lassan lábal ki. Az EU-tagsággal a különböző pályázati források, a külföldi tőke lassú beáramlásával megindult a gazdaság fejlődése, az infrastruktúra korszerűsítése. Az országnak a gazdasági problémák mellett komoly társadalmi kihívásokkal kell megküzdenie. Igen magas az elvándorlás, Bulgária lakossága napjainkban 7,6 millió fő, míg az 1980-as évek második felében 9 millióan éltek az országban. A lakosság 82%-a bolgár, 9%-a török, 4%-a cigány etnikumhoz tartozik, a fennmaradó kb. 5%-os arányt az orosz, örmény, macedón, vlach, görög, ukrán népesség teszi ki.
Bulgária figyelemre méltó kulturális örökséggel rendelkezik. Az épített örökség kiemelkedő értékei a bizánci templomok, a kolostorok, a nagyvárosok építészeti együttesei – például Veliko Tarnovo, Neszebár, Plovdiv óvárosa. Bulgária 9 UNESCO-Világörökség helyszíne közül 7 kulturális, 2 természeti érték. Az ország népművészete rendkívül gazdag, változatos. Sok elemében megjelennek a török hódoltság időszakának hatásai, legyen szó viseletekről, népzenéről, táncokról, vagy a gasztronómiáról.
Veliko Tarnovo
A helyi ételspecialitások közül ha Bulgáriában járunk, feltétlen meg kell kóstolni a csorbát (leves), a sopszka salátát, a roston sült kebapcsét, vagy húspogácsát. A tengerparton kihagyhatatlanok a halakból, a tenger gyümölcseiből készült ételek. Bulgária egykor híres bortermelő ország volt, a régi hírnév helyreállítása napjainkban fokozatosan valósul meg. A világfajták mellett szerencsére egyre nagyobb teret kapnak a helyi szőlőfajtákból készülő borok. A vörösborok közül legismertebb a Mavrud; további híres bolgár vörösborok a Gamza, a Melnik, a Misket és a Pavrid. A fehérborok közül jelentős helyi fajta a Dimyat. Az étkezéseket a hagyományos török feketekávé zárja.
A Bulgáriával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók áttekintését követően útra kelünk, hogy felfedezzük az ország tájait, városait.
(A szerző felvételei)
Hozzászólások