Bulgária – 2. Belogradcsik vára és a Ledenika-jégbarlang • Hetedhéthatár

Nagyvilág

Bulgária – 2. Belogradcsik vára és a Ledenika-jégbarlang

Bulgária északnyugati részét akár a mesék birodalmának is nevezhetjük. Hiszen találkozhatunk itt medvével, oroszlánnal, tevével, az óriással és a pásztorfiúval, láthatjuk a boszorkány házát, s csodatevő füvet is találhatunk!

Még mielőtt bárki arra gondolna, hogy nem útleírás, hanem mese következik, elárulom, a felsorolt szereplők sziklaképződmények és barlangban látható alakzatok elnevezései. A csodatévő fű pedig egy ritka növény.

Belogradcsik sziklavilága

Belogradcsik városában számos kulturális érték, több múzeum, sőt csillagászati obszervatórium is található, azonban a hírnevét nem ezeknek, hanem a környékén elhelyezkedő különleges sziklaképződményeknek és az erődítménynek köszönheti.

Mesebeli alakok

A Belogradcsiki sziklavilág egy nagyjából 50 négyzetkilométer kiterjedésű terület, ahol a földtörténeti óidőtől napjainkig lejátszódó természeti folyamatok következtében egy rendkívül látványos táj jött létre. Vörös homokkő konglomerátumból felépülő, helyenként egészen bizarr formájú sziklatornyok, magaslatok emelkednek a hullámos, dimbes-dombos vidéket borító erdő fái fölé. Több alakzat nevet is kapott, alakja után: Ádám és Éva, Iskoláslány, Dervis, valamint a bevezetőben már említett Pásztorfiú, Oroszlán, Teve és Medve.

Belogradcsik erődítménye

A sziklavilág központi részén hatalmas kiterjedésű erődítmény található, szervesen illeszkedve a tájba. Építésekor ügyesen használták ki a terület domborzati adottságait. A sziklavár három részre tagolódik: a 18. századi török várra, a fellegvár előterére és a fellegvárra. Érdekes módon a vár, annak ellenére, hogy története a római korig nyúlik vissza, hadászati szerepet csak a 19. században játszott. Az erődítmény 1860-ban, Szerbia függetlenségének erősödésével egyidejűleg, a törökök legfontosabb nyugati határszéli erődjévé lépett elő. A vár 1878-ig őrizte a török birodalmat, az ágyúkkal, komoly fegyverarzenállal felszerelt vár védői ekkor a felszabadító orosz csapatoknak ellenállás nélkül adták meg magukat. Ma a katonák helyett turisták hódítják meg a fellegvárat, a csúcsról elénk táruló panoráma valóban lélegzetelállító.

A várhoz egy legenda is kapcsolódik. Amikor a belogradcsiki pasa kedvenc felesége megbetegedett, a feleségét féltő pasa a legnagyobb jutalmat helyezte kilátásba annak, aki a gyógyulást hozó füvet lehozza a sziklaszirtről: kívánhat bármit, a pasa teljesíti. Egy fiatal pásztor, aki forró szerelemmel eltelve sóhajtozott a pasa szép felesége iránt, lehozta a csodatévő füvet a szikláról, amitől a hölgy nyomban meggyógyult. Amikor a pasa örömében megkérdezte, mit kíván jutalmul, a pásztor a feleségét kérte. A pasa erre tőrével ledöfte feleségét, s holtan adta a pásztornak…

Mészkőszirtek a Vracanski Balkan Természeti Parkban

Belogradcsik közelében, az északnyugati országrészben található a Vracanski Balkan Természeti Park. A közel harmincezer hektár kiterjedésű védett terület legnagyobb értéke a több mint 500 barlangot rejtő karsztvidék. A vidék természeti értékei mellett a bolgár történelem fontos helyszíne is. A gazdag trák örökség mellett jelentőségét az adja, hogy itt vesztette életét a híres bolgár költő-forradalmár, Hristo Botev. Emlékére minden év június 2-án nagyszabású ünnepségeket rendeznek.

A Vracanski Balkan Természeti Parkot jól kiépített turistautak hálózzák be, a könnyű gyalogtúrák mellett lehetőséget kínálva komoly erőpróbát igénylő sziklamászásra, vagy barlangi kalandtúrára. Az egyik leglátványosabb turistacélpont a Borov Kamak vízesés, ahol a lezúduló vízfüggöny mögé is be lehet menni, megcsodálva a hatalmas víztömeget és a napsütéses időben folyamatosan látható szivárványokat.

A Ledenika-jégbarlang cseppkőképződményei

A terület legnagyobb attrakciója a Vraca városától 16 km-re található Ledenika-jégbarlang, mely Bulgária 100 legfontosabb turisztikai attrakciója között szerepel. A föld alatti üregrendszer hosszúsága nem túl nagy, mindössze 300 méter. Fő látványossága az a tíz hatalmas, egymásból nyíló terem, melyek falait szinte teljes egészében cseppkövek borítják. A cseppkőképződményekre télen és tavasszal vastag jég rakódik, innen a barlang elnevezése: a bolgár led szó jelentése magyarul jég. Annak ellenére, hogy a jég nyárra elolvad, a barlang levegője jóval hűvösebb, mint amit várnánk, mindössze 6 °C – a barlangok hőmérséklete szinte minden esetben a környező terület évi középhőmérséklete. A cseppkőképződmények egyike-másika nevet is kapott formája után, így kis fantáziával mi is könnyen észrevehetjük a Krokodilt, az Óriás fejét, a Sólymot, a Mikulást, vagy a Boszorkány házát. A barlangüregeket a régmúltban víz töltötte ki, ebből a vízből mára csak egy kis tó maradt meg, ez a Kívánság-tó. A barlang kitűnő akusztikájú első terme alkalmanként koncerteknek ad otthont.

(A szerző felvételei)

Következő rész


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS