A Pécsett született Breuer Marcellnek (1902-1981), a Bauhaus modern művészeti irányzat egyik világhírű mesterének építészeti és formatervezői munkáiból nyílt életmű-kiállítás Párizsban.
A Chaillot-palotában működő Cité de l’Architecture et du Patrimoine (Az építészet és az örökségvédelem városa) elnevezésű múzeumban február 21-én megnyílt tárlat a németországi Vitra Designmúzeumból (Weil am Rhein) érkezett a francia fővárosba. A gyűjtemény korábban többek között Washingtonban, a National Building Museumban és a bécsi bútormúzeumban is látható volt.
Breuer, a 20. századi formatervezés és építészet egyik nagyhatású alakja Európában elsősorban bútortervezőként, a csővázas bútorok feltalálójaként, míg az Egyesült Államokban építészként ismert.
A július 17-ig látogatható tematikus és időrendi megközelítésű retrospektív kiállítás különlegessége, hogy egyforma jelentőséget tulajdonít az építésznek és a formatervezőnek, Breuer mindkét alkotói korszakát, illetve a kettő közötti kapcsolatot részletesen bemutatva. A tárlaton mintegy ötven eredeti bútor és tucatnyi épület makettjeit tekinthetik meg az érdeklődök.
Breuer Lajos Marcell – külföldön ismert nevén Marcel Breuer – 1902-ben született Pécsett. 1920-tól 1928-ig tevékenykedett a Bauhausban, előbb mint tanuló, később mint mester. Karrierje bútortervezőként kezdődött. Első csővázas székét, az úgynevezett Wassily-modellt 1925-ben alkotta meg. Egy másik híres munkája Erwin Piscator berlini lakásának 1927-ban készült berendezése volt.
A Bauhausból való kiválása után építészként tevékenykedett Németországban és más európai országokban. 1937-ben, rövid magyarországi, majd angliai tartózkodást követően volt mesterével, Walter Gropiusszal együtt az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Harvard Egyetemen kezdett tanítani, majd később építészirodát nyitott. Az 1950-es, 1960-as években családi házai, egyetemi, templom- és irodaépületei világszerte mintául szolgáltak az építészek számára. Breuer Marcell 1981-ben New Yorkban hunyt el.
Ő tervezte egyebek között az UNESCO párizsi, Y-alaprajzú palotáját (Nervivel és Zehrfussszal közösen), a Cannes melletti IBM-kutatóközpontot, amelynek alaprajza megkettőzi az UNESCO Y-ját, New Yorkban a Whitney Múzeumot. A New Jersey-i Short Hills zsidó közösségének együttest tervezett zsinagógával, iskolával, közösségi terekkel. A michigani Muskegonban az általa tervezett Szalézi Szent Ferenc-templom falai befelé dőlnek, homlokzatát plasztikus kereszt díszíti. Az ő műve a washingtoni építésügyi minisztérium, s a francia Alpokban a Flaine síközpont is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások