Párizs

Montmartre, Párizs legmagasabb pontja, ahol valamikor Szt. Dénes mártír saját levágott fejével a hóna alatt szaladgált, és amit ma a város felé emelkedő Sacré Coeur templom ural. Mellette, kissé szerényebben pedig a Szent Péter templom, a város egyik legrégebbi, 12. századi temploma áll. Gyalog, felvonóval, kisvonattal érkeznek ide a vendégek ezrei.

Kis szoba, mintegy 12 négyzetméteres, de a központhoz közel, és ez a legfontosabb. A recepciós hölgy örömmel veszi tudomásul, hogy hiányos francia tudásommal próbálok vele kommunikálni. Mindenben nagyon készséges, olcsó reggeli szolgáltatásra hívja fel a figyelmünket. Kontinentális. Én kissé szívom a fogam, nincs benne felvágott, hús, de már másnap kiegyezek a mennyiséggel. És a legfontosabb, van benne korlátlan tea és kávéfogyasztás. Már ezért megérte.

Sokan óvtak, jó tanácsokkal láttak el, szinte azt is mondhatnám, hogy használati utasítást adtak a párizsiakkal való kapcsolatfelvételhez. Nem szólalnak meg, nem segítenek, csak a saját nyelvükön beszélnek, egyszóval bunkók. Kétkedéssel hallgattam a jó tanácsokat, hiszen eddigi tapasztalataim szerint a barangolásaim során megismert franciák udvariasak, segítőkészek voltak.

Hetven éven át senki nem lépett be abba a párizsi lakásba, melynek ajtaját a tulajdonos halála után az örökösök nyitották ki néhány évvel ezelőtt. A bejárati ajtó gondosan be volt zárva, minden számla hiánytalanul ki volt fizetve, így senkinek sem tűnt fel a Trinité templom közelében, a Pigalle és az Opera között található rejtélyes lakás.