MAGÁNY

Amikor
a legelső cigarettát,
a diófa ringatását,
szép Mecsekünk bejárását,
erdők csendjét, szél zúgását,
az avar halk roppanását,
kakukk hangos kiáltását,
omló sziklák megmászását,
a Balokány zsivajgását,
Hullámfürdő sikongását,
három mozi csábítását,
a cowboyok vad vágtáját,
a könyvtárak suttogását,
a mi utcánk hársillatát,
jó szomszédok barátságát,
Dombi-lányok szűz szerelmét,
nyarak hevét, tél hidegét,
hogy volt apánk, és élt anyánk –
már nincs kivel emlegetni,
ha nincs kivel emlékezni,
egyedül vagy.
Ez a magány.

Jásd, 2013. július 29.

—————————-

Kocsis József barátunktól testvére, Kocsis Tibor búcsúzik a Magány című verssel. A temetés Szentlőrincen lesz, augusztus 6-án, kedden, 16 órakor.

Megosztás

Tweet