Máriagyűdi zarándoklat
Második fejezet
A Máriagyűdi Kegytemplom főoltára
A Máriagyűdi Kegytemplom a különböző magyar történelmi korokból származó egyházi műkincsek valóságos tárháza. Megtekintését hívőnek és nem hívőnek egyaránt tudom ajánlani. De most folytassuk a templom értékeinek rövid ismertetését.
1698-ban kegyszobor került ide, amit a Rákóczi szabadságharc idején Eszékre menekítettek. 1706-ban újra Mária-jelenések történtek, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak ide fogadalmi körmenetekben.
Paulus Senser: Assisi Szent Ferenc (1746) Máriagyűd ferences-kegytemplom
Külön nagy értékei a Máriagyűdi Kegytemplomnak Paulus Antonius Senser (1716-1758) gyönyörű oltárképei. A Pécsi Irgalmas rend templomában már megismert kiváló eszéki-pécsi festőművésznek itt újabb csodálatos oltárképei ismerhetők meg.
„A magyarországi Baranya megyében Batthyány Eleonóra grófné és fia, Károly által 1742 és 1746 között felépíttetett máriagyűdi kegytemplomban öt olyan kép található, melynek formai-stilisztikai jegyei – tehát tipológiájuk, kromatikus és fényértékeik, akárcsak a kézírás – Senser Boszniában és Herecegovinában, de Horvátországban is őrzött, szignált vagy neki attribuált műveinek analógiáit mutatják.
Említésre méltó, hogy Szent Ferenc képén, amelyik a baloldali mellékoltáron található, a kompozíció alsó részében a portiunculai búcsú kicsinyített jelenete ismerhető fel, amelyik csaknem azonos a visokói ferences kolostor azonos tárgyú ábrázolásával. A máriagyűdi kegytemplom képe a szent egy szobrának grafikai másolta után készült, eredetijét, Giacomó Monaldi művét a Vatikánban őrzik.
Feltűnő a rózsaszín-vörös horizontba vesző táj karakterisztikus ábrázolása, hasonlóképpen jellemző a stigmatizált szent fakó testszíne és a felhők között lebegő puttók ábrázolási módja: plasztikusan, fényből és árnyékból modelláltak, az inkarnát szürke, árnyékos rétegén átsejlenek a rózsás orcák, kézfejek, térdek és lábujjak.
Paulus Senser: Padovai Szent Antal oltárkép
Míg a máriagyűdi Assisi Szent Ferenc- és a Padovai Szent Antal – képeken visszaköszönnek A portiunculai búcsú egyes részletei – mint pl. a naturalizmus és a térábrázolás elve -, a baloldali mellékoltárok szentképei inkább idealizáltak. Ennek alapján könnyen lehet tipológiai hasonlóságokat találni Senser horvátországi és boszniai műveivel.” (Művészettörténeti Értesítő (0027-5247) 57 (2008) 2 (2008), 57; 313-326. Mirjana Repanić Braun: Paulus Antonius Senser (1716-1758) festő és köre, 323 p.)
Más irodalmi források szerint, Ferencrendi szerzeteseknek 1742 előtt is már állt itt templomuk, a grófnő a már meglévő templomot építtette át, egyben jelentősen megnagyobbíttatta.
„A templom ekkor kapta kereszt alaprajzú, barokkstílusú, mai formáját. A messziről látható két karcsú torony a déli oldalhoz épült. A kőkeretes ajtó felett – fülkében – kecses Mária szobor áll.
Paulus Senser: Segítő Mária oltár (1746)
Igen szép a templom barokk berendezése. A főoltár 1862-ben készült Tenkes hegyi márványból, rajta az eszéki kapucinusok templomába került eredeti Mária-kegyszobor másolatával. A művészi faragású fapadokat Ferenc rendi szerzetes készítette.
A templom keleti oldalán van a korábbi szentély, a főbejárattal szemben levő oldalon pedig a Szent Sebestyén oltárt találjuk, az előtte levő szép vasrácsot 1742-ben Griller Mihály siklósi uradalmi tiszt állíttatta.” (Dr. Kolta János: Baranya megyei útikönyv 203 p.)
A Segítő Mária-oltár (Szent Sebestyén oltár) képe szintén Paulus Antonius Senser mester (1746) alkotása. A festményen Mária mellett, Szent Sebestyén, Szent Rókust és Szent Rozália alakjai is feltűnnek.
„E ház belső része a 80-as években alakíttatott át és tataroztatott Szemányi Ágoston präzidens alatt. Ugyan ő 1888-ban a meglévő harangokhoz egy jóval nagyobb „Mária” nevű harangot öntetett 756 kg súlyban Ruepprecht Testvérek pécsi hírneves harangöntő cégnél, melynek messze elhallatszó pompás hangja hatásos harmóniával olvad össze a többivel, ami a vallásos áhítat emeléséhez előnyösen hozzájárul.”
„A múlt századbeli orgona pedig egy modern kivitelű újjal cseréltetett föl.”
Paulus Senser: A Segítő Mária oltár felső képe
„A templom kifestetett. Az oltárok és szószék aranyozását Kaufman Gyula pécsi aranyozó kiváló műízléssel, lelkiismeretesen és csinosan eszközölte. Az új orgonát renaissance stylben, megfelelő díszítéssel Biebert József pécsi orgonaépítő, gonddal, kifogástalan szakismeretet feltűntető igyekezettel készítette. Az orgona 12 változattal a manuale fölött, könnyed kezelésű és manuale a pedaleval kellemes összhangzatossággal a legjobb benyomást keltve diszkréten vegyül.”
(Mária-Gyűd története. Méltóságos Hetyey Sámuel pécsi püspök úrnak 1900. évi szept. hó 7-én Mária-Gyűdre vezetett jubileumi monstre zarándoklat emlékére 1900. 10-11. p.)
A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja. 1950-ben a kommunista uralom elűzi a Ferences szerzeteseket, de a kegyhely tovább él. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújul: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást, sőt, új freskókat is kap. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa a kegytemplomnak basilica minor címet adományozott, ami tovább gazdagította a kegyhely liturgikus életét. A zarándokokon kívül egyre több látogató és turista keresi fel a kegyhelyet.
1995-1996-ban nagyarányú külső és belső műemléki felújításokat eszközöltek Pavlekovics Ferenc plébános ideje alatt. Ekkor készültek a templombelső falfestményei, melyek Szilágyi András és testvére Szilágyi Domokos művei. (Forrás: Internet)
Krisztus Szent Szive oltár felső képe
Szilágyi András (Budapest, 1949. május 19.) Pro Arte Vitraria-díjas üvegművész, festőművész.
Szilágyi András: Édesapja, Szilágyi János festőművész (1911-1978) a hazai egyházi murális-figurális festészet egyik kiemelkedő alakja volt. Édesapja 1959-ben házasságot kötött Báthory Júliával, innentől közösen nevelték őt és két testvérét. A szülők eltérő alkotói szemlélete együttesen határozta meg művészetének további alakulását.
A budapesti Képző és Iparművészeti Gimnázium üveg szakán Báthory Júlia tanítványa volt. Ezután az Iparművészeti Főiskola üveg tanszékére járt, ahol 1973-ban végzett. Miközben a gimnáziumi évek alatt nevelőanyja tanítványaként üvegművészetet tanult, édesapjával a hatvanas évek derekától vett részt murális festészeti alkotások kivitelezésében is.
Apja halála után folytatta az ő művészi örökségét, és a hetvenes évek végétől önálló figurális építészeti festészeti munkákat is vállal. Ezek közül a máriagyűdi kegytemplom szekkó-ciklusa, valamint a leveleki és győr-kisbácsai plébániatemplomok belső festése a legjelentősebbek. (Forrás: Wikipedia)
Következő rész
Hozzászólások