Fekszik a város a hőség paplanja alatt,
Vigyorog a Nap, izzanak a tetők,
Saját levükben főnek az emberek.
Majd éjjel ledobja a forró vánkost,
S beleveti magát a forgatagba,
Kacajok, sikolyok, sóhajok közé.
Szépirodalom - vers
Hőség
Partnereink
Hozzászólások