Neves külföldi és belföldi Ukrajna-szakértők tanácskoztak másfél napot Budapesten, a téma az ukrán válság volt. Az ukrán krízis, mint a NATO-orosz kapcsolatok változásának oka című tanácskozáson Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az észak-atlanti szervezet erős szövetsége Észak-Amerikának és Európának, és ez nem változik. Ami változik, az a NATO-t körülvevő világ, a kihívások, amelyekkel szembe kell néznie.
Szerinte a szövetségnek korábban hosszú időn át egy nagy problémával, a hidegháborúval kellett megbirkóznia, majd megváltozott a világ, és sokan feltették a kérdést: ha már nincs Szovjetunió, akkor mi szükség van a NATO-ra? A történelem megválaszolta ezt a kérdést: a szervezet a Balkánon találta meg az új szerepét, majd a terrorizmus elleni küzdelem vált fontos céljává – idézte fel.
Siklósi Péter hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök tevékenysége megmutatta, hogy a NATO-ra nagyon is szükség van, hiszen újfajta fenyegetés jelent meg. „Nem egy második hidegháború felé tartunk, most egyértelműen más a helyzet”, de a NATO-nak két nagy kihívással kell egyidejűleg szembenéznie: az Iszlám Állam jelentette veszéllyel és Oroszország „agresszív viselkedésével”, ahogyan nyilvánvalóan próbálja visszaszerezni az elveszített befolyást és területeket – magyarázta. A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy többet kell fordítani a védelemre, különösen Európának.
Imants Viesturs Liegis, Lettország budapesti nagykövete arról beszélt, mennyire ironikus, hogy az ukrajnai események éppen akkor zajlanak, amikor a kelet- és közép-európai rendszerváltozás huszonötödik évfordulóját ünnepeljük. A NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozóján a tagállamok egyetértettek abban, hogy radikálisan megváltozott a biztonsági környezet. A diplomata szerint Európának felelősséget kell vállalnia Ukrajnáért – gyors és rugalmas válaszra van szükség a jelenlegi helyzetben. Elmondta, hogy januárban országa veszi át az EU elnökségét, és ebben az időszakban a keleti partnerség kezdeményezés újabb csúcstalálkozóját is megrendezik.
Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet elnöke kifejtette: az ukrajnai események egyik legnagyobb haszonélvezője a NATO, amely – sok más szervezethez hasonlóan – nemcsak változáson, de válságon is átment az elmúlt években, ám már kevesebb a kérdőjel körülötte. Ma nem az a kérdés, hogy szükség van-e a szövetségre, hanem az, hogy miként lehet használni, hogyan lehet megreformálni – vélekedett.
Annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte az ukrajnai eseményekért többen felelősek. Vlagyimir Putyint azért tartja felelősnek, mert néhány éve eldöntötte, hogy a posztszovjet térségben megerősíti a pozícióját, az ukrán politikai elitet pedig abban, hogy az elmúlt huszonöt évben nem erősödött meg kellően az ukrán állam.
Szemerkényi Réka, Orbán miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója szintén jelen volt az eseményen. Arra kértük, hogy fogalmazza meg a konferencia üzenetét.
Véleménye szerint szükség van a NATO-ra, fontosak az ilyen konferenciák, mert keveset foglalkoznak ezzel a nagyon fontos kérdéssel és a közvéleményt tájékoztatni kell. A tanácskozás első napjának délelőttjén jelen volt M. André Goodfriend ideiglenes ügyvivő.
Szóljon hozzá!