Azok a régi szép idők… – 167. rész • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Azok a régi szép idők… – 167. rész

A pécsi ciszter gimnáziumtól Rhinebeck (USA) -ig

Vass Vilmos egykori ciszter diák életútja

11. fejezet

Hello New York…

Höfler Pál – számára oly felejthetetlen – amerikai utazása, kalandjai tovább folytatódnak. Most a hatalmas világmetropolisba, New Yorkba látogat el, kedves barátja, Vass Vilmos társaságában. Palinak abban a szerencsében lehetett része, hogy kétszer is láthatta ezt a falanszter csodát.

 

Első New Yorki kirándulás

Annak az egyszerű amerikai állampolgárnak, aki Rhinebeckből New Yorkba akar látogatni, bizony korán kell kelnie.

Vass Vilmos figyelmes felesége Anne, autón vitt el bennünket Vilmossal  Pouughkeepsie indián nevű városkába, amely Rhinebecktől kb. 30 km-re van, a Hudson folyó partján. Innen vonattal indultunk tovább a Citybe.

NY = New York államot jelenti az ottani szóhasználatban, a nagy várost NYC = New York City-nek nevezik. Ez vonaton még 100 km.

Gyönyörű látvány volt az úton a Hudson folyó. Hol nagyon széles, hol meglehetősen összeszűkült és persze ott mélyebb. A túloldalon többek közt két érdekességet is láttunk: egyik a híres West Point, az USA első és legnagyobb katonai akadémiája, a másik a híresen hírhedt Sing Sing börtön. Azután következett a Harlem néger-negyed. Régi, lepusztult és újabb épületek, tömegszállások.

Már NYC-ben voltunk, a Manhattan félsziget nyugati oldalán haladtunk a déli irányban. Nyugat felé kinézve az ablakon a Hudson folyó, rengeteg híd a túlsó oldalra, ami már New Jersey (City). Ezen a részen tehát a folyó a határ két tagállam közt. Végül a föld alá jutottunk és befutottunk a Grand Central Terminál- ra (Grand Central Station), azaz a főpályaudvarra. Ez egy hatalmas épület, csak kint törpül el a környező felhőkarcolók tövében. Döbbenetesen impozáns látvány az óriás régi épület, a befutó rengeteg vágány kosza halmazában. A központi főcsarnok oldalainál a számozások alapján nagyon könnyű tájékozódni a keresett vágányok irányában. Csak azt találtuk meg nagyon nehezen, amire szükségünk volt, azaz a toilette helyiségeket.”

(Höfler Pál útinaplója 5. p.)

 

Grand Central Pályaudvar

Grand Central Pályaudvar

A New York-i Grand Central Terminal: „A peronok száma alapján ez a világ legnagyobb pályaudvara. Ezen az állomáson található a világon a legtöbb peron: összesen 44 tartozik a 67 vágányhoz, melyek két földalatti szinten helyezkednek el. Ez a közeljövőben még növekedni is fog. 2013-ra fejeződik be a fejlesztést, aminek eredményeképpen 48 peron és 75 vágány fogja várni az utasokat. A pályaudvar épülete számos filmben szerepelt már. Az eredeti épületből csak az impozáns előcsarnok maradt meg. A város növekedésével túl értékessé váltak a vágányok által elfoglalt területek, így azokat a föld alá süllyesztették, föléjük házak épültek. Az átalakítás tíz évig zajlott és 1913-ra fejeződött be.”

(Forrás internet)

 

„Az összes Avenue észak-dél irányú és keletről nyugatra vannak számozva, összesen 11. tehát 11 db „függőleges” AVE. Ezektől eltérően a „vízszintes”, azaz nyugat-kelet irányú utcácskák sokkal sűrűbben vannak, és  számozásuk valahol az East Village táján indulnak és fölfelé tehát észak felé haladnak 1-től százvalahányig. Nem tudom pontosan, mert a térképen már nem átható a Harlem feletti rész, de még olvasható a 130 th street (azaz a 130. utca).

Főbb útjai a Wall-Street, a Broadway, a Bovery Str. A Wall Str. 30 km hosszú, kimondott üzleti negyed.”

(Höfler Pál útinaplója 5. p.)

 

„A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város” (the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejezés az egész várost jelenti.

Manhattan (New York megye, lakossága 1 629 054 fő)[2], a legsűrűbben lakott kerület a városban, benne található a Central Park, és a város felhőkarcolóinak túlnyomó többsége. A kerület a város pénzügyi, és több országos szervezet központja is, emellett számos egyetem és kulturális központnak is otthont ad. A kerület három fő részre van osztva: alsó és felső Manhattanre, valamint a városközpontra. A Central Park további részekre osztja a várost, úgy mint Felső kelet Manhattan és Felső nyugat Manhattan, valamint a parktól északra fekszik Harlem.

Bronx (The Bronx) (Bronx megye, lakossága 1 397 287 fő)[2], a város legészakibb kerülete, a híres Yankee Stadion, és a New York Yankees otthona. A kerület az egyetlen, amely teljes egészében a kontinensen helyezkedik el, kivéve Marble Hill-t, ami ugyan a kontinensen van, viszont Manhattan városnegyede.

Brooklyn (Kings megye, 2 472 523 fő)
Queens (Queens megye, 2 225 486 fő)
Staten Island (Richmond megye, 459 737 fő)

Ezenfelül magukat a kerületeket számos városnegyed alkotja.

(Forrás internet)

 

Manhattan

Manhattan

 

„A 42 st. (utca)-tól, tehát a Grand Central Station-tól, gyalogosan sem nehéz eljutni a 34 st.-ig, ahonnan már nagyon egyszerű megtalálni az Empire Buildingig-et. Nem kell mást tennünk csak egyszerűen csak dél felé kell sétálnunk az 5th avenue-n.

Ha már itt vagyunk, lépjünk be ebbe a monstrumba.

Empire State Building

Empire State Building

Belépvén a földszinti részbe, előbb le kell mennünk az alagsorba, ahol egy hatalmas teremben kordonokkal sorok voltak kijelölve. Itt beállva a kígyózó sorok végébe, szép lassan haladunk előre a jegyváltásig, majd onnan további kígyósorokon át addig a liftig, amely felrepített bennünket a 80. emeletre. Itt átszállhattunk egy másik liftbe, amely még 6 emeletet haladt felfelé. Így tehát a 86. emeleten van az a nagy terasz, ahol a négy világtáj irányában lehet messzire ellátni és fotózni. Megy még külön lift is a 102. emeletre, de ezt nem vettük igénybe.

Innen az Empire Building teraszáról betekinthető az egész Manhattan, jó időben – s mi szerencsére a legjobb időt fogtuk ki – sőt egész NYC-t és környéke.

Ott létemkor már nem ez a felhőkarcoló volt a legmagasabb (448 méter) az USA-ban, hanem a chicagoi. Ma is (2001.) az. De NYC-ben is első helyre került a World Trade Center (Világkereskedelmi Központ) két ikerháza, melyet gyönyörűen lehetett látni, le is filmeztem akkor, tehát 2001. szeptember 2-án, majd szeptember 5-én is, nem gondolván a szörnyű terrortámadásra, amely szeptember 11-én bekövetkezett. De hát erről akkor még senki sem tudott.”

(Höfler Pál útinaplója 5. p.)

 

Egy kis megjegyzés:

Napjaink eseménye, hogy rövidesen átadásra kerül Manhattan újabb felhőkarcoló óriása a One Word Center (Kereskedelmi Világszervezet székháza). Az épület – amely a 2001. szeptember 11-én terrortámadás következtében elpusztult ikertornyos épület helyén épült – 541 méter magas és 110o emelet rejt magában és ezzel kivívta magának nemcsak New York, de az Egyesült Államok legmagasabb épületének büszke címét is.

„Akinek kevés ideje New York megtekintésére (no meg dollárja van), annak fel kell szállnia ún. sétabuszra (NY Sighseeing), amely két és fél óra alatt megmutat valamit, természetesen felületesen Manhattanból:

A túra főbb látnivalói (kb. ezek): Times Square, Madison Square Garden, Macy`s, Empire State Building, SoHo, Chinatown, Little Italy, Site of the World Trade Center (Ground Zero), Wall Street, Financial District, Battery Park, South Street Seaport, Lower East Side, United Nations, Rockefeller Center, Carnegie Hall, Broadway Theatre District, és sok más.

Időtartam: 2 óra 50 perc

Üzleti negyed

Üzleti negyed

Sajnos nehezen tudtam követni a bemondót, mert rettenetesen fel volt erősítve a mikrofonja, a szünet nélküli üvöltés lehetetlenné tette azt, hogy Vilmos fordítsa az amúgy is torz és hadaró beszédet. Sajnos filmezni sem tudtam úgy, ahogy szerettem volna, de azért így is élmény volt a sok látnivaló, alig tudtam felfogni.

A Central Park közelében leszálltunk és gyalogoltunk a belváros legnagyobb forgatagában. Vilmos megmutatta a Times Square látványát. Káprázatos. Igyekeztem filmezni, hát érdes lesz talán, de at hiszem a valóságot nem fogja tudni igazán visszaadni a képernyőn. A híres Broadway egy kis részén is átmentünk és bekukkantottunk 1-2 mellék utcájába is. Színház, színház hátán.”

De akinek sok ideje, és főleg sok pénze van többet (főleg alaposabban!) is megismerhet New Yorkból.

Csak egy kis ízelítő a kínálatból:

Szabadság-szobor, Grand Central Terminal, Ellis Island, Civic Center, Wall Street, Trinity Church, One Word Trade Center (az új), Battery Park City, Herald Square, Fifth Avenue, Rockefeller Center, Flatiron Building, Empire State Building, ENSZ épületei, Times Square, South Street Seaport, Madison Square, Union Square, Little Italy, Chinatown, East Village, Greenvich Village, SoHo-régi, Washington Square, Central Park stb.”

(Höfler Pál útinaplója 6. p.)

 

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS