Bizalom • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Bizalom

Követ a kőre rakom.
Az ihletet mástól kapom.
Átláthatatlan sok variáció.
Mind a helyére kerül. Így jó.

Sorrendet a bizalom adja,
Én csak az vagyok, aki rakja.
Bízom az átláthatatlanba.
Tökéletes az lenne, mi nincs tudatomba.

Vakon rakom a köveket,
Irányítja kezemet.
Épül a szentély.
Azt hirdeti: Élj!

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Bizalom”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés