Leleplezték Pál Zoltán pécsi szobrászművész köztéri alkotását Győrben • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Leleplezték Pál Zoltán pécsi szobrászművész köztéri alkotását Győrben

Leleplezték Pál Zoltán Munkácsy-díjas pécsi szobrászművész Pulzus című köztéri alkotását Győrben, a Dunakapu téren hétfő délután. A kör alakú, polírozott rozsdamentes lencse, amelyben a tér tükröződik, 360 fokban forgatható mindkét irányban.

Pál Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész Pulzus című köztéri alkotása mellett Győrben, a Dunakapu téren 2015. október 5-én, művének leleplezése napján. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Pál Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész Pulzus című köztéri alkotása mellett Győrben, a Dunakapu téren 2015. október 5-én, művének leleplezése napján.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Avatóbeszédében Borkai Zsolt, a megyeszékhely polgármestere arról beszélt, hogy a cél egy olyan köztéri alkotás elhelyezése volt, amely az egykori Dunabástya előtti térrészen időoszlopként, művészi eszközökkel jeleníti meg a város múltját, jelenét, kifejezi jövőképét és a mai kor köztéri művészetének formavilágával gazdagítja a történelmi belváros nevezetességeinek sorát.

A meghívásos pályázaton Pál Zoltán Munkácsy-díjas pécsi szobrászművész kapott lehetőséget a köztéri alkotás megvalósítására, amelyre az önkormányzat a tavalyi büdzséből a Lüktető belváros néven ismert projektből különített el 21 millió forintot.

Pál Zoltán az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a köztéri alkotás négy méter magas, a felülete 32 négyzetméter, súlya pedig 1700 kilogramm. A rozsdamentes acélt mérete miatt a németországi Siegenben kovácsolták, de a lencséket már Kunszentmiklóson hegesztették össze.

A Pulzus-szobor azt jelzi, hogy az előtte lévőnek köze, viszonya van a városhoz – fogalmazott az alkotó. Kifejtette: Győr egy sikeres város, s nyilvánvalóan eredményességét úgy tudja versenyben tartani, ha tisztában van önmagával, újra és újra felméri lehetőségeit, kijelöli képzeletbeli határait. Az önmegismeréshez ugyanakkor szükséges egy közvetítő, jelen esetben a tükör, amely láttatja a várost, múltját, jelenét és jövőjét. Hozzátette: a másfél évvel ezelőtt kezdődött munka során „reneszánsz embernek” érezte magát, mert nem egyedül, elkülönülve dolgozott, hanem egy közösség tagjaiként. Segítőinek a szobor lába mellett egy emléktáblával köszönte meg az együttműködést.

A szoborban szimbolikusan tükröződnek a város történelmi nevei – ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, németül Raab, törökül Janik kala, mai nevén Győr – és négy folyója, a Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal.

(Forrás: MTI)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS