Búcsúzunk Dombyné Szántó Melániától • Hetedhéthatár

Asztaltársaság

Búcsúzunk Dombyné Szántó Melániától

Ma délután érkezett a szomorú hír: szerzőtársunk, Dombyné Szántó Melánia elhunyt. A Hetedhéthatár 2010 előtti időszakának meghatározó alkotója, költeményei, képversei, festményei rendszeresen jelentek meg a nyomtatott lapban, olvasóink nagy örömére. A Hetedhéthatár-füzetek sorozat Falfirkák címmel 2005. júniusában megjelent 10. része Dombyné Szántó Melánia műveiből tartalmaz válogatást. E füzet előszavával − amelynek szerzője Rónaky Edit − búcsúzunk tőle.

Dombyne_Szanto_M_100Hányszor érezzük − látva egy virágzó cseresznyefát, egy madár szépen ívelő röptét, elnézegetve nagyanyánk kalácsdagasztó mozdulatait −: de jó lenne ezt lerajzolni, versben megörökíteni! Dombyné Szántó Melánia (Longhera) − istenadta tehetségével − mindezt meg tudja tenni. Benyomásait, érzéseit, emlékeit verssé formálja; költői képekben örökíti meg a természet szépségeit, az évszakok változásait, erdélyi nagyanyjának csodálatos emberségét és ízes beszédét, a gyerekkori karácsonyi készülődés örömét, ifjúkori szerelmének ébredését. Érzékeny belső látásmódjával ugyanakkor festményeket, grafikákat is alkot − külső vizuális élménnyel ajándékozva meg a nézőt. S nagyszerűen rátalál e kétféle szemléletmódot egyesítő igen érdekes, rendhagyó műfajra: lineáris olvasáshoz szokott szemünket képversek megértésére készteti. E sajátos tipográfiával létrehozott alkotásokat a befogadók érdeklődő tekintete, elmélyült gondolkodása, képzelőereje érleli költeménnyé. Mi, a Hetedhéthatár szerzői, olvasói egy-egy ünnep közeledtével nagy várakozással figyeljük: milyen ádventi koszorút, karácsonyi angyalt, tavasztündért, szívmotívumot rajzol verssé számunkra „Longhera”.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS