Azt álmodtam,
Selmecbányán
kelt fel a Nap
fényesen,
s a lerakott
szigorlatok
integettek
énnekem.
De Sopronban
ért a reggel,
a szép álom
rég oda,
énekelnek,
kezet fognak:
zsebemben
a diploma.
Az öröm
s az emlékezés
erőt vesz
az emberen.
Szerettelek.
Isten veled
drága
Alma Materem!
Kérés
Versem vigyél
Jóanyámhoz,
szárnyalj, zenélj
gondolat,
versben, tudom
viszontlátom
akit a sors
megtagad.
Hozzászólások