Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Szabó Magda író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Az évforduló előtt tiszteleg a mai napon a Google, az alkalomra készített egyedi grafikával, Google doodle-lal. Az egyedi rajz csak Magyarország területéről látható. Mit is ábrázol a grafika? Az írónő talán legismertebb regénye, Az ajtó fő motívumait jeleníti meg. Bal oldalt Szabados Magda írónő látható, a regény egyik főszereplője, jobb oldalon pedig – a titkokat rejtő ajtó mögött – Szeredás Emerenc macskáival és Viola kutyával, „akit” az írónő és férje még kölyökként talált az utcán, majd Emerenc kapott meg és úgy törődött vele, mintha egy kisgyerek lenne.
L. Csépányi Katalin, lapunk alapító-szerkesztője 2006-ban az Ünnepi Könyvhéten a pécsi Széchenyi téren beszélgetett az írónővel, hatalmas létszámú érdeklődő közönség előtt. A beszélgetés szövege ide kattintva olvasható el.
Szabó Magda szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus. 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett; alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. (Wikipédia)
Kapcsolódó cikkeink:
Google doodle Claude Debussy tiszteletére
A Kis Némóval hódította meg az internetet hétfőn a Google
Hozzászólások