Több jeles évforduló kapcsán ad ki bélyeget a Magyar Posta ebben az évben is. Hogy csak az első félévet említsem: februárban a Ferences rend 800 éves fennállására (Micsoda 800 év! Telítve sanyarú időkkel, de a nyomorúságok mélyén is az Istenbe vetett hittel erősíteni a lelket a kilábalásra. – Elég, ha a ferences barátok török hódoltság alatti területeinken folytatott munkálkodására gondolunk.); áprilisban Benedek Elekre emlékezve születése 150. évfordulóján. (A csupaszív „Elek apó” 1935-ben avatott kisbaconi síremlékére az alábbi szöveget vésték:
„Jézus tanítványa voltam:
Gyermekekhez lehajoltam.
A szívemhez fölemeltem:
Szeretetre így neveltem.”
Az őt egy nappal túlélő felesége síremlékére, Fischer Máriáéra a bibliai Ruth könyvéből idéztek:
„Ahova te mégy, oda megyek
és valahol lakol, ott lakom:
a te néped az én népem
és a te Istened én Istenem.
Ahol meghalsz, ott halok meg
és ott temettetem el.”
2009. Haydn emlékév lévén, áprilisban adott ki – most másodszor – bélyeget a Magyar Posta Zrt. (Az előzőt 1959-ben, a 3 címletet Légrády S. tervezte.)
Májusig még repüléstörténeti, vasúttörténeti és egyéb alkalmi, valamint ált. forgalmi bélyegek is megjelentek. Most mégsem ezekről, hanem az április 2-án forgalomba hozott blokk ürügyén Kazinczy Ferencről essék szó. No nem őt méltatva, értékelve, hisz fél évszázados tevékenysége szinte fölbecsülhetetlen! 1759–1831. A „nemzetietlen”-nek is jelölt időszaktól a reformkorig nincs a magyar szellemi életnek tagja, eseménye, mely kapcsolatban ne lenne vele.
Az 1920-tól Romániához tartozó Érsemjén szülötte, azé a vidéké, mely Kölcseyt (Sződemeter), Adyt (Érmindszent) is adta, hogy csupán kettejüket említsük. Szülőhelyén 1859-ben – az abszolutizmus nemzetet nyomorító időszakában – születése 100. évfordulója alkalmából emléket állítottak, majd 1907. szeptember 22-én bronz mellszobor avatására is sor került. A szobortalapzat előoldalának szövege:
KAZINCZY FERENCZ
születése helyén
százados emlékül
a hazafias kegyelet
MDCCCLIX
A hátoldalon:
KAZINCZY F.
E mellszobrot
adományozta
FRÁTER LORÁND
érsemjéni születésű
honv. huszár százados.
Elhelyeztette,
terét rendezte és kerítéssel ellátta a
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
Fenntartja
a KAZINCZY család.
1907. szept. 22-én
Fráter Loránd (1872–1930) korának neves dalköltője, zeneszerzője és énekese. (Napjainkban már kevesen ismerik és dalolják nótáit, mint például: Tele van a város akácfavirággal; Száz szál gyertya; Őszi rózsa stb.)
Magát a bronz mellszobrot Horvai János szobrászművész készítette, aki Pécsett, a Felső Malom utcában született 1874-ben. (Szülőházát az 1960-as években lebontották.) Pécsi szobra Zsolnay Vilmos alakja, a remélhetőleg visszakerülő Kossuth-szobor, a Köztemetőben Pilch Andor rangos építész síremléke.
Az érsemjéni szoboravatás ünnepi beszédét Négyesy László irodalomtörténész, a Kisfaludy Társaság, az MTA tagja tartotta. Jelen voltak a kormány, a tudományos, irodalmi egyesületek, a vármegyék képviselői. Az ünnepségen közreműködött Paulai Erzsi, a Nemzeti Színház fiatal művésznője, majd Fráter Loránd Tarnay Ákossal hangversenyt adott – számolt be a korabeli sajtó.
Hozzászólások