A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktivum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét. A GKI 2019-ben éves átlagban 4,3% körüli GDP-növekedésre számít, ami megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával. A második félévben várható markáns (3,5% körülire történő) lassulásban egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az EU-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének. E folyamatok, mindenekelőtt az EU-támogatások kifutása és a romló európai konjunktúra miatt 2020-ban csak 3% alatti, 2,7% körüli GDP-növekedés várható. Az államháztartási hiány idén a tervezett 1,8%-ra, jövőre az előirányzott 1%-nál kisebb mértékben, 1,3%-ra csökkenhet, ha a „gazdaságvédelmet” nem élénkítéssel képzeli el a gazdaságpolitika. Az infláció az idei tavaszi csúcshoz képest mérséklődik (idén éves átlagban 3,5; jövőre 3,3%-ra, ami európai összehasonlításban még így is nagyon magas), a forint viszont folyamatosan gyengül (a 2018. évi 320 forintos átlagos euró-árfolyam 2019-ben 325-re (az év végén 330 körülire), 2020-ban pedig 335-re emelkedik, a külső egyensúly érezhetően romlik, a folyó fizetési mérleg már idén deficites lehet.
Hozzászólások