Kamarás Klára | Egy tanár ars poeticája

Szépirodalom - vers

Egy tanár ars poeticája

 

Mért vársz tőlem szép szavakat,
cizellált s újdonatúj fordulatot?
Versemhez nincs csodamúzsa!
Ő csak vájt fülűeknek búg
lila felhőkből ködös alkonyi szót.

Megmaradt bennem a régmúlt.
Naiv szavaim százszor, ezerszer
szerepeltek már, s garmada versnek
voltak ékkövei.

Semmi sem új itt. Én magam is
régi igéken nőttem fel, s töpörödtem
újra gyerekké.

Másra se vágyom, mint a katedrán:
Mindenki értse meg szavamat,
mindenki azt, s csakis azt,
amiről szólni akartam.

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Egy tanár ars poeticája”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés