Haszontalan • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Haszontalan

 

Egy petákot sem hoz, hiába írod.
Inkább fújj meg, ha mást nem, egy sípot!
Aki olvas, és talán meg is érti,
a miértet még csak meg sem kérdi.

A harminchatfokos lázadat bírod,
szél gyötör, s véled, mekkora a kínod.
Szárnyas lelkedet a sajnálat sérti,
figyelj, mert az út nem menettérti!

Hiába a sikerszint és az igényzóna,
haszontalan itt minden kromoszóma,
ha a genetika rossz helyre kódol.

Az etika sem józanít, mint a jó bor.
A sunyi esélyeknek nincsen szaga.
Ilyen az álmodozás lélektana.

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS