A tizenkét kövület legendája sorozatból
Múlnak a napok, évek, évmilliók.
Jóra rossz, a rosszra jó, mint lapra lap.
Hiába a szép, szeretet vagy harag,
netán elkövetni bűnt és hinni jót.
Lelkekben fészkelnek apró, kis kígyók,
melyekből a félelem sárkányt farag.
Ősi óceánban kővé vált darab,
csupán a múlt nyoma, nem menny-szinti kód.
Withby szikláit mossa az óceán.
Király-vérből apáttá lett jó leány
imával kőbe zárta a rossz időt.
Szentté vált, s köré legendás hit kinőtt.
Lám! Elég egy kimosódott kövület,
reménnyé fénylik, hol a jövő süket.
Szent Hilda emlékére
Hozzászólások