A XIV. Ars Sacra fesztivál 2020. szeptember 12-20 között, 96 településen, Magyarországon kívül Ausztriában, Horvátországban, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában mintegy 400 térítésmentes programmal várja az érdeklődőket. A fesztivál fővédnöke és a fesztivált megnyitja: Erdő Péter bíboros. A világi fővédnök Hercegh Anita, a köztársasági elnök felesége, aki a megnyitó ünnepségen köszöntőt mond.
A Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébániatemplom 2000 éves alapokon nyugvó alsó szentélye 2020. szeptember 2-án másodjára adott otthont az Ars Sacra Fesztivál sajtótájékoztatójának.
Az esemény házigazdájaként Osztie Zoltán plébános nemcsak az altemplom különlegességére hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a Duna-parton álló pesti templom évek óta az egyik fontos helyszíne az immár tizennegyedik alkalommal megrendezett fesztiválnak. Szívesen csatlakozik a programhoz, hiszen tapasztalatból tudja és vallja: a művészet a hit, az örömhír közvetítésének eszköze. A Boldog Özséb halálának 750. évfordulójához kapcsolódó pálos év vonatkozó eseményeiről Puskás Antal, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke beszélt. A jubileumi jelmondat – „Magyarország, közöm van hozzád!” – jegyében utalt az éppen Erdélyben járó, de rövidesen Pálosszentkútra érkező, a Pálosan szép az élet című vándorkiállításával ismeretterjesztést szolgáló busz körútjára. A Nemzeti Múzeumba tervezett reprezentatív rendtörténeti kiállításuk jövőre tolódik, ahogy a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika főbúcsújához illeszkedő Pálos 70 nagy zarándoklat is. Idén októberben rövidebb útvonalat járnak be Esztergomtól Márianosztráig, illetve teljesítménytúrát is terveznek Budapestről. Az Ars Sacra programjához Lectio Divina címmel zenés, elmélkedős estekkel csatlakozik a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom közössége: két alkalommal keresztény női misztikusok tanításai hangzanak el középkori fuvolajáték, orgona és énekek kíséretében. Az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának tagjai más-más szempontból népszerűsítették a küszöbön álló fesztivált. A koronavírus-járvány árnyékában a közel száz helyszínt érintő, mintegy négyszáz programot magában foglaló – eredetileg a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kísérőrendezvényének szánt – idei Ars Sacra megrendezésének nehézségeit „vízen járásként” jellemezte Dragonits Márta. A kuratórium (belső) építészettel foglalkozó elnöke civil hivatásához is hűen a XIV. Szakrális Építészeti Konferenciát emelte ki: szeptember 15-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartandó egész napos szimpózium a pálos rend építészetével foglalkozik.
Toroczkay Ilona elsősorban az évről évre visszatérő művészek – többek között Bogányi Gergely, Klukon Edit, Ránki Dezső, Ránki Fülöp, Lackfi János, Szabó T. Anna – idei szerepvállalását méltatta. Új művek, friss formációk, rendhagyó alkotások kapnak teret: Lackfi János őszművészeti törekvéssel írt darabot, Mátyássy Bence a kislányával, Mátyássy Kála Cecíliával együtt lép fel Chaplin A kölyök című filmjének kortárs parafrázisában. Toroczkay Ilona arról is beszélt, hogy a belvárosban négy keresztény felekezet (katolikus, görög katolikus, református, evangélikus) temploma „virtuális keresztet” rajzol ki a térképen. E vizuális élményből adódó ötlet alapján a Nyitott templomok napján, szeptember 12-én ökumenikus zsoltárlánc indul az említett felekezetek egyházi iskoláinak kórusaival.
Végül Kolek Ildikó az ötödik Ars Sacra Filmfesztivált harangozta be. A zsűri elnöke, Dér András rendező által koordinált versenyre ezúttal kilencvenhat alkotást neveztek, amelyből a válogatást követően negyvennégy filmet tekinthetnek meg az érdeklődők szeptember 14 és 20. között a Tabán Art Moziban.
A szerbiai programról messengeren Miklenovics Arankától a Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület elnökségi tagjától érdeklődtünk
Miklenovics Aranka:
Az Ars Sacra fesztiválról Szabadkán a budapesti Szin Dó Art társulat kapcsán hallottunk először, két esztendeje. Dóczy Péter színművész és Jónás Gabriella színművésznő megtisztelte a szabadkai közönséget és elhozták az Avilai Szent Terézről készült filmet. A film vetítésére először Kelebián került sor, majd utána Szabadkán a Kisboldogasszony templomban.
Idén a helyzetre való tekintettel nem láttunk esélyt arra, hogy anyaországi rendezvénynek tudjunk helyszínt biztosítani. Ezért kerestem fel az Ars Sacra fesztivál szervezőit az ötlettel, hogy egy irodalmi estünk „beemelhető-e” a fesztivál programjai közé. Pozitív válaszuk bátorított bennünket a rendezvény meghirdetésére.
Bata János délvidéki, Horgoson élő tanár, publicista, költő. 2018-ban jelent meg Megkopott táj című verseskötete, amely azon verseinek összefoglalója, amelyek a délszláv testvérháborút megélő magyar ember fájdalmát jelenítik meg.
Horváth Emma tanárnő a szabadkai Életjel Csáth Géza Művészetbaráti Kör versmondó műhelyének vezetője, felkészítője immár 50 éve. Tavaly a fent említett kötet verseiből állított össze egy irodalmi estet, „Virrasztok” címmel, amellyel a könyvbemutató szerves részeként szerepelt a Kör több helyszínen.
Így állt össze az ötlet, hogy a „három az egyben” jó megoldás lenne egy olyan est megszervezésére, amely az Ars Sacra fesztivál egyik rendezvénye is lehetne. Erre kaptunk zöld fényt.
Így 2020. szeptember 17-én 19 órai kezdettel a szabadkai Kisboldogasszony templomban (Karadjordje út 89.), az Életjel Csáth Géza Művészetbaráti Kör előadásában bemutatásra kerül Bata János: Megkopott táj című verseskötete.
Köszöntőt a Kisboldogasszony templom plébánosa mgr .ft. Balcsák Szilárd atya mond.
A költőt és a kötetet bemutatja: Horváth Emma a Csáth Géza Művészetbaráti Kör vezetője.
Ünnepi beszédet tart Bata János költő.
Irodalmi est, melyben fellépnek: Baráth Magdolna, Bencsik István, Binszki Teréz, Köteles Füleki Erzsébet, Miklenovics Aranka és Némedi Imre.
Felkészítőjük Horváth Emma.
(Forrás: Magyar Kurír)
Hozzászólások