A vihar véget ért. Csendes eső szemez.
Kórtermünk ablakán már kitekinthetek.
Előttem nagy fenyő nyújtózik égre fel
Oldalt egy kis akác
és messze valahol… valaki énekel.
Egy bokron pár virág félénken bólogat:
Ismerj meg idegen! Ismerd meg magadat!
Én nem tudom miért
megrázó pillanat,
meglátni hulló esőcseppeket,
és lenn a kórház ázott udvarán
a kis fehér virágokat…
Hozzászólások