Az „Üzemi bérház” 2020. nyarán
Pécs lakói, a vásárcsarnokba ellátogatók, a távolsági autóbusz-pályaudvarról indulók, vagy oda érkezők közül szinte mindenki elsétált már a Zólyom utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló régi, nagy, kétemeletes, terméskő lábazatú sárga ház mellett. Naponta több ezer ember fordul meg itt, így mondhatjuk, hogy ez a palota Pécs egyik legismertebb épülete, mégis szinte alig tudni róla valamit.
Ezért vállalkoztam arra a feladatra, hogy utánajárok az épület történetének. A nagy bőségben rendelkezésre álló korabeli újságcikkek, valamint a ház lakóinak személyes visszaemlékezései alapján egy igen változatos, izgalmas történet rajzolódik ki, sok-sok szereplővel. Ezt a történetet osztom meg az olvasókkal. Jelen írás forrásai a Pécsi Napló, a Dunántúl, a Dunántúli Napló, az Építőmesterek Lapja – A Munkaadó, az Élelmiszervizsgálati Közlemények, a Gyógyszerészi Közlöny, a Pécsi Szemle korabeli számaiban megjelent cikkek, tudósítások, tanulmányok, a Pécs Lexikon, valamint a web.archive.org címen elérhető honlap-archívum; összesen közel 150 dokumentum, melyek tételes felsorolása jelentősen meghaladná a terjedelmi korlátokat, a cél jelen esetben az ismeretterjesztés.
1930-as évek: nagy léptékű építkezések Pécsett
Az 1930-as években jelentős építkezések zajlottak Pécs történelmi belvárosában és az azt övező területeken. Nagy méretű lakóházakkal, intézményekkel gazdagodott a város; ebben az időszakban épült többek között a Nagy Lajos Gimnázium új épületszárnya, a nagy társasház a Rákóczi út és az Irgalmasok utcája sarkán, a Jog- és Államtudományi Kar épülete, az egyetemi tanárok lakóháza a Vargha Damján utcában, az egyetemi mosoda épülete, és jelen cikk tárgya, az „üzemi bérház” is.
A kezdetek
Magyarország több városában az 1920-as években már évtizedek óta működtek ún. vegykísérleti állomások, melyek célja a gazdaságok által fogyasztásra beszerzett anyagok valódiságának és ezek fontosabb alkotórészeinek vizsgálata, valamint felvilágosítás adása más, a gazdaságban felmerülő kémiai kérdésekben. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények c. folyóirat 1993. évi különszáma részletes áttekintést ad ezen intézményekről.
A Pécsi Napló 1929. február 15-i számában közölt cikkből megtudhatjuk, hogy Pécsett a Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás az Erzsébet Tudományegyetem épületében évek óta ideiglenesen működött, további osztályokkal tervezett kibővítése a hely szűkössége miatt nem volt lehetséges. Tárgyalásokat követően a városvezetés arra az elhatározásra jutott, hogy az intézetnek – további városi intézményekkel közös – új épületben történő elhelyezése szükséges.
A Szent Imre és Siklósi út sarkán elterülő, 400 négyszögöl nagyságú beépítetlen területre a városi tanács tagjai egy monumentális épület felhúzását vették tervbe. Az épület földszintjén a Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomást és üzleteket, az első emeleten a Városi Mérnöki Hivatal Vízmű- és Csatornázási Osztályát kívánták elhelyezni, továbbá szintén az első emeleten egy-egy, valamint a második emeleten két-két háromszobás lakás kialakítását tervezték.
Az 1929. február 22-én tartott városi tanácsülésen határoztak arról, hogy a tervek elkészítésére versenytárgyalást írnak ki pécsi tervező építészek között, az építés költségeit 320.000 pengőben határozták meg. Az összegből ekkor 150.000 pengő rendelkezésre állt, a fennmaradó részt amortizációs kölcsönökből kívánták fedezni. A közgyűlés a tervet az 1929. február 25-én délután megtartott ülésén fogadta el.
1927-ben megjelent térkép, az akkor még leendő épület környékéről
Forrás: Hungaricana
Kiegészítés a fentiekhez: a Szent Imre utca nevét 1930 végén Zólyom utcára, a Siklósi utat pedig 1936 februárjában Benyovszky Mór utcára, majd a második világháborút követően Bajcsy-Zsilinszky Endre útra változtatták.
Hozzászólások