A 90 éves „üzemi bérház” – 2. rész • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

A 90 éves „üzemi bérház” – 2. rész

Pécs lakói, a vásárcsarnokba ellátogatók, a távolsági autóbusz-pályaudvarról indulók, vagy oda érkezők közül szinte mindenki elsétált már a Zólyom utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló régi, nagy, kétemeletes, terméskő lábazatú sárga ház mellett. Naponta több ezer ember fordul meg itt, így mondhatjuk, hogy ez a palota Pécs egyik legismertebb épülete, mégis szinte alig tudni róla valamit. Cikksorozatunk az épület történetét dolgozza fel.

 

A tervpályázat lebonyolítása

Pécs Szabad Királyi Város Tanácsa – az 1929. évi 1918. számú határozata alapján – március 16-án tette közzé az épülettel kapcsolatos tervpályázati hirdetményt. A pályázat titkos volt, jeligével ellátandó, tartalmaznia kellett minden emeletsorról egy-egy alaprajzot, a tervezet megértéséhez szükséges metszeteket, az utcai homlokzatok rajzát, valamint műszaki leírást. A beadási határidő 1929. április 15., déli 12 óra volt. A felhívásban szerepelt a kitűzött pályadíjak összege: az első helyezett díja 1000, a másodiké 600, a harmadik helyezetté pedig 400 pengő. A felhívás megnevezi a bíráló bizottság tagjait: a bizottság elnöke Nendtvich Andor, a város polgármestere, tagjai: Makay István gazdasági tanácsnok, Kalenda Lóránt Műszaki főtanácsos, Katona János tb. műszaki főtanácsos, Kiss Ernő fővegyész, a Mezőgazdasági Vegykísérleti Állomás vezetője, továbbá Sikorski Zsolnay Miklós és Károlyi Emil építészek.

A pályázatbontásra 1929. április 16-án került sor a városi mérnöki hivatalban. Összesen 9 jeligés pályázat érkezett be a felhívásra. A pályázatokat felülbíráló bizottság szótöbbséggel Kőszeghy Gyula „Hármas halom” jeligéjű pályaművét jutalmazta az első díjjal (1000 P). A második díjjal (600 P) Dulanszky Jenő építészmérnök „Szusza” jeligéjű pályaművét, a harmadik díjjal (400 P) a „Forma” jeligéjű pályaművet tüntették ki, utóbbi szerzője ugyancsak Dulanszky Jenő volt. A bizottság kétszázötven pengőért megvételre ajánlotta a „Két kör” jeligéjű pályaművet (szerzője Pilch Andor) és a „Pécs” jeligéjű pályaművet (szerzője Visy Zoltán pécsi építész). A bizottság külső építésztagjai javasolták emellett, hogy az építés kivitelével az első díjjal kitüntetett pályamű szerzőjét bízzák meg.

 

Az épület tervének részlete
(Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)

 

Kőszeghy Gyula, az építész

Kőszeghy Gyula 1891-ben született a Liptó vármegyei Rózsahegyen, a budapesti Műegyetemen szerzett építész oklevelet. Pályája kezdetén Hültl Dezső tervezőirodájában működött, majd Pecz Samu középítési tanszékén tevékenykedett. Az első világháború után került Pécsre, legjelentősebb munkái eben a városban valósultak meg.

A cikksorozat első részének 1930-as évek: nagy léptékű építkezések Pécsett c. bekezdésében felsorolt épületek mindegyikének Kőszeghy Gyula volt a tervezője, továbbá az ő nevéhez fűződik a MÁV Területi Igazgatóság Székháza előtt található Világháborús emlékmű (Vasutas hősök emlékműve) megtervezése is.

Foglalkozott várostervezéssel – Pécs nagy ívű, a fővárosi építészkörökben is nagy visszhangot kiváltott városrendezési tervét Dörre Endrével és Weichinger Károllyal együtt dolgozta ki –, az ő beépítési terve alapján épült meg Pécsett a „régi kertváros”. Részt vett a Széchenyi téri dzsámi műemléki átalakításában Weichinger Károllyal és Körmendy Nándorral. A Magyar Mérnök és Építész Egylet tagja, 1936-39 között a pécsi tagozatának elnöke volt. Festőművészként és szobrászként is tevékenykedett, tagja volt a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társaságának. Halálának helye és időpontja ismeretlen. Az elfeledett pécsi építész életműve még feldolgozásra vár.

 

Kőszeghy Gyula: Pécs, Megyeri kertváros telekfelosztási és beépítési terve
(Forrás: regipecs.blog.hu)

 

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A 90 éves „üzemi bérház” – 2. rész”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés