A 90 éves „üzemi bérház” – 3. rész • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

A 90 éves „üzemi bérház” – 3. rész

Pécs lakói, a vásárcsarnokba ellátogatók, a távolsági autóbusz-pályaudvarról indulók, vagy oda érkezők közül szinte mindenki elsétált már a Zólyom utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló régi, nagy, kétemeletes, terméskő lábazatú sárga ház mellett. Naponta több ezer ember fordul meg itt, így mondhatjuk, hogy ez a palota Pécs egyik legismertebb épülete, mégis szinte alig tudni róla valamit. Cikksorozatunk az épület történetét dolgozza fel.

 

A kivitelezés

Az „üzemi bérház” létrehozása két szakaszban történt, az első szakasz az építést, a második az épület belső munkáinak kivitelezését foglalja magában. Ahogy az alábbiakban látni fogjuk, mai mércével mérve rekordidő alatt készült el a beruházás, annak ellenére, hogy néhány zökkenő is adódott a munkálatok során.

Homlokzatdísz

Nendtvich Andor polgármester aláírásával 1929. szeptember 13-án jelent meg a versenytárgyalási hirdetmény a Siklósi utca és Szent Imre utca sarkán építendő, kétemeletes városi üzemi bérház építő munkáinak biztosítására, illetve vállalatba adására. A biztosítandó munkák a következők: I. Föld-, II. Kőműves-, III. Elhelyező-, IV. Vasbeton-, V. Ács-, VI. Tetőfedő-, VII. Bádogos-, VIII. Műkő- és szobrász munka. A pályázatok összeállítására és beadására bő három hét állt rendelkezésre, a határidő október 7., 12.00 óra volt.

A felhívásra a kitűzött határidőig összesen 27 ajánlat érkezett be. Az ajánlatok értékelése és a kivitelező kiválasztása aránylag hosszú időt vett igénybe, a szerződés aláírásáig, majd azt követően a tényleges kivitelezés megkezdéséig a költségek előteremtésnek egyre bonyolultabbá váló kérdéseivel kellett foglalkozni.

A város közgyűlésének 1929. december 30-i rendkívüli közgyűlése határozott a munkálatok kiadásáról. Az üzemi bérház építési munkálataira Tarján Benő pécsi építőmestert választották ki. Ajánlatának tartalma: földmunka 8420.03, kőművesmunka 126998, elhelyező munka 2323, vasbeton 59244, ácsmunka 16272, tetőfedő 6321, bádogos 7321, műkő és szobrászmunka 6734, az összes munkára 224968.54 P, amiből a vállalkozó még 4 százalék engedményt ad (megjegyzés: a felsorolt adatokat a Dunántúl 1929. október 9-i számában megjelent cikk tartalmazza, vélhetően nyomdahibával, mivel a részadatok nem adják ki a végösszeget).

Az építkezés azonban csak hónapokkal később kezdődhetett meg. A késedelem hátterében anyagi problémák húzódtak meg, a város aránylag nehezen megoldható hitelproblémákkal küzdött.

A végleges, teljes költségek megismerése érdekében 1930. január végén a polgármester utasította a mérnöki hivatalt, hogy az épület tető alá hozásához nem szükséges belső munkákra is sürgősen írja ki a versenytárgyalást. A versenytárgyalás mielőbbi megtartásának az volt a célja, hogy a város megállapítsa, hogy az előirányzott 365.000 pengős hitel keretében az építkezés tényleg megvalósítható-e és a belső berendezési munkálatok esetleg nem drágítják-e meg a tervbe vett építkezést. A felhívás 1930. február 26-án jelent meg, és a következőket tartalmazta: IX. asztalos, X. lakatos-, XI. mázoló-, XII. üveges, XIII. parketta-, XIII/a. vakpadló-, XIV. burkoló-, XIV/a. gummi padló-, XV. szobafestő-, XVI. takaréktűzhely, XVII. redőny-, XVIII. vízvezeték- és csatornázási-, XIX. villamos világítási- és csengőberendezési, XX. központi fűtési-, XXI. légszesz- és XXII. villámhárító munkálatok. Az ajánlatok beérkezési határideje 1930. március 19., délelőtt 11.00 óra volt. A felhívásra 46 ajánlat érkezett be.

A Dunántúl 1930. április 18-i számában megjelent cikk összegzi a kiválasztott ajánlatokat. Ezek szerint a munkát a következőképp adták ki:
lakatosmunka: Pölclbauer Ferenc (13550 P),
mázolómunka: Kaszánovits Antal (5506 P),
vakpadló: Kecskés Vince (3894 P),
gummipadló: Magyar ruggyantagyár Budapest (6384 P),
szobafestőmunka: Weisz János (2334 P),
takaréktűzhely: Pölclbauer Ferenc (1026 P),
vas- és vászonredőny: Paschka és Heim Budapest (2886 P),
légszeszberendezés: Siebenfreud Nándor (3382 P),
villámhárító: Sopiana gépgyár (200 P),
egészségügyi, vízvezetéki és csatorna-berendezés: Gungl Fülöp és társa (11500 P),
villanyszerelés: Lévai Miklós (összeg nincs megjelölve).

Homlokzatdísz

Több hozzászólás után az asztalosmunkáknál a bizottság azt a javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy amennyiben a második legolcsóbb ajánlatott tevő Windheim Antal és Schönberger Lajos asztalosok hajlandók a legolcsóbb ajánlatot tett Schmidt József és fia egységárain munkát vállalni, az asztalosmunkát osszák meg Schmidt és fia, valamint Windheim és Schönberger közt. A Schmidt és fia cég ugyanis több munkában részesedett már a városnál és a bizottságnak az volt a célja, hogy minél több pécsi iparost juttasson munkához. Az ajánlatok értékelése során, mivel az üveges-, burkoló-, parketta, valamint a központi fűtés tárgyában érkezett ajánlatok összege túllépte az előirányzott keret mértékét, ezért ezekre új tárgyalást írtak ki.

Az illetékes miniszter április végén hagyta jóvá az építést, a Pécsi Napló 1930. április 26-i száma közölte az erről szóló hírt.

A belső munkálatok még hiányzó kivitelezőinek kiválasztása 1930 májusában történt meg a pótlólagos versenytárgyalás lefolytatása után. A város törvényhatósága az üzemi bérház asztalos-munkálataira a munkálatokat Schmidt József (15288 P) valamint a Schönberger és Windheim (8342 P) cégek kapták meg. A központi fűtés kivitelezésére a beérkezett három ajánlat közül a kiírásnak leginkább ifj. Csukás Zoltáné felelt meg. Az előadó ezért indítványozta az ő ajánlatának elfogadását azzal a kikötéssel, hogy „nevezett igazolni tartozik ezen munkájánál a budapesti Egry J. és fia budapesti céggel való társulását”. A további munkálatokra elfogadott ajánlatok: kovácsolt vaskazán: ifj. Csukás Zoltán (19344 P); parketta: Engel A. és fiai (14283 P); burkoló munkák: Staerk Zsigmond (16416 P). Miután az üveges munkákra egy ajánlat érkezett csak be, ezekre a munkálatokra zártkörű versenytárgyalást kellett kiírni. Ugyancsak új versenytárgyalást tartottak a cserépkályhák építésére.

1930 július elejére – bő két hónap alatt! – a bérház tető alá került, a belső munkálatok kivitelezése ekkor kezdődött meg.

Az üzemi bérház cserépkályháinak szállításával Vigan Károly, a vaskályhákéval Hamerli József cégét bízták meg augusztus folyamán. A központi fűtés kivitelezésére pályázókat új ajánlat benyújtására szólították fel, mivel a kazánokra vonatkozó adataik nem voltak elégségesek. A kivitelező kiválasztása hosszú vitát és további pótlólagos ajánlatbekérést követően szeptember végén történt meg. A munkálatokat a Siebenfreund Nándor cégnek, mint a legolcsóbb ajánlattevőnek (17057 P) adták – adta hírül a Dunántúl október 1-i száma. Ezt megelőzőleg, szeptember 30-án a Pécsi Napló az épület befejezésének várható dátumaként november elsejét jelölte meg.

Lámpa a lépcsőházban

Október 8-án jelent meg az első hirdetés az ingatlanok bérbeadása tárgyában: „A Siklósi utcai új városi bérházban 3 és 4 szobás modern lakások és 6 darab üzlethelység nov. hó 1-re bérbeadók”.

Az építkezés környéke, különös tekintettel a Szent Imre utcában tapasztalható áldatlan állapotokra, szintén intézkedést kívánt. A bérház járművel ekkor csak a Siklósi utca felől volt megközelíthető, mivel a Szent Imre utcában helyenként bokáig érő sár nehezítette a közlekedést. Az utcában „találkahely” működött, melynek elköltöztetése egyre sürgetőbbé vált. Az épület közvetlen közelében két beszálló vendéglő üzemelt, melyek heti- és országos vásári forgalma a köztisztasági szabályrendelet betartásának fokozottabb ellenőrzését követelték meg. A Pécsi Napló újságírója így fogalmazott: „nem hisszük, hogy az új épület bérlői tavasztól őszig gyakran merjék azt a műveletet megkockáztatni, amit szellőztetésnek neveznek.”

A vitákkal, nehézségekkel tarkított kivitelezés 1930 novemberére befejeződött, a következő hónapokban-években fokozatosan „benépesültek” a lakások és az üzlethelyiségek, ezekről az eseményekről a következőkben adunk áttekintést.

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A 90 éves „üzemi bérház” – 3. rész”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés