Emlékszem, mennyire vártam mindig, hogy
eljöjjön hozzám, és velem töltse a délutánt!
Apró szívecskékkel rajzoltam tele a falon lógó
naptár lapjait, egy szív, egy találkozás, szerelmes
együttléteinket jelezték számomra a naptár lapjai.
Az első évben csupa szív volt a falon a naptár.
Év vége volt már, amikor észrevette, fellapozta,
így előtte is nyilvánvalóvá vált, milyen sok
délutánon szerettük egymást. Az első évben így teltek
napjaink, számomra szívtől-szívig tartott a várakozás.
Akkor azt hittem, ha vége lesz, nem élem túl, elfogynak
a naptár lapjai is, ha elfogy a szerelem. Hét éve már,
hogy nincs velem, idők mélyére süllyedt szerelmünk, a szoba,
vele a falon a naptár is semmivé lett, többé nem rajzolok
apró szíveket, üresen áll az asztalon egy másik naptár.
Hozzászólások