A koronavírus járvány német gazdaságra gyakorolt hatásáról, a német EU-elnökség által elért eredményekről, a német-magyar gazdasági kapcsolatokról és az idei választásokról tartott online előadást Juhász Imre, az ITM munkatársa, volt külgazdasági szakdiplomata a JVSZ Külgazdasági Bizottságának nyílt ülésén.
Minden, ami Németországgal történik, az hazánk szempontjából is nagyon fontos, hiszen külkereskedelmi forgalmunk közel 30%-a Németországgal zajlik – vezette fel az előadást Dr. Batizi György, a JVSZ Külgazdasági Bizottságának elnöke. Új éra következik az Angela Merkel korszak végével, aki 2000-2018 között a CDU elnöke volt, 2005 óta pedig Németország kancellárja. Ezzel a második leghosszabb ideig regnáló kormányfő Helmut Kohl után. Az elmúlt fél évben német elnökség volt az EU-n belül. Egy német EU-elnökség mindig nagy esemény, hisz másképp készülnek az országok egy német, vagy egy francia elnökségre, mint a kisebb országok vezette elnökségre. Ezeket a várakozásokat némiképp keresztülhúzta a koronavírus járvány. Az egyik legnagyobb eredmény a 7 éves költségvetés és az Újjáépítési Alap elfogadása volt. További, a német elnökség alatt elért eredmény az EU-Brexit megállapodás aláírása és az EU-kínai beruházási megállapodás létrehozása. Kína a nemzetközi kereskedelemben egyre meghatározóbb, így a hozzá fűződő viszonyt érdekében áll Európának rendezni.
A járvány hatása a német gazdaságra
A járványhelyzet gyakorlatilag olyan nehéz, mint hazánkban, bár lakosságarányosan az esetszámok kedvezőbbek. A koronavírus, különösen a brit mutáns jelenléte miatt a járvány tartós elhúzódásával kell számolni, annak minden gazdasági következményével együtt. Németországban is elég nagy az elégedetlenség és türelmetlenség, amire már mozgalmak is épültek. Az oltóanyaggal való ellátottság szintén hasonló hazánkéhoz. Ami a gazdasági növekedést illeti, 2020-ban -4,9% volt a német visszaesés, az euró zónában ez -6,8%, az EU egészét tekintve -6,3%, Franciaországban -8,3%, Olaszország -8,8%volt. Az idei évre Németországban 3,2%, az eurózónában 3,8%, az EU egészében 3,7%, Franciaországban 5,5%növekedést prognosztizálnak. Németország gazdasági dinamikája azonban 2017 óta csökken. A mostanit meghaladó mértékű recesszió 2008-ban volt, akkor a visszaesés mértéke 5,7% volt. A foglalkoztatottak száma 2005 óta folyamatosan nőtt, 2020-ban 1,1%-kal csökkent. Az állami költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya 0,9%, előtte utoljára 2013-ban volt deficit, azóta folyamatosan bevételi többlete volt. A válság különböző mértékben érintette az egyes ágazatokat. A legsúlyosabban a közúti járművek és alkatrészeik, valamint a gépek, berendezések ágazatot, vagyis a két legfontosabbat érintette. Még a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban is csökkent a teljesítmény, bár ott a legkisebb mértékben. Az iparban foglalkoztatottak száma, a munkaórák száma szintén csökkent. Az állami adósságkvóta szintén a hazaihoz hasonlít: a 2010-es 80% feletti GDP-arányos államadósság 2019-re 60%-ra csökkent, majd 2020-ban 70%-t meghaladó lehet a mutató.
(Forrás. JVSZ)
Hozzászólások