Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 28. • Hetedhéthatár

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 28.

Tisztelt Olvasók!

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasó közönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

 

A Pécsi Nemzeti Színház 1895-ös megnyitása előtti fontos névsor

A Pécsi Napló üdvözlő száma 1895 (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

Ha az 1895. október 5.-i színház-megnyitás közvetlen előzményeit a helyi sajtóból vizsgáljuk, akkor az egyik fontos kútforrás az akkori jelentős helyi politikai napilap, a Pécsi Figyelő 1895. szeptember 15.-i számában napvilágot látott „Somogyiék Pécsett” című közlés. Itt a Somogyi Károly (1845-1908) első színigazgatónk színtársulatát sorolta föl név szerint a cikk, amely a jóval később íródott szakirodalom előtt már hírlapban közzétette ezt a fontos névsort. (Ezt a „jó szokásukat” a későbbi évtizedekben is sűrűn megtartották a „pécsi hírharsonák,”, amikor a színi évad kezdetéről vagy végéről volt szó, sőt már a „beharangozó” cikkekben is szó esett a társulati nevekről.) Idézzük tehát magát ezt a fontos írást:

„Még tán három hét, s a várva-várt Somogyiék itt lesznek. Közönségünk másfél év alatt teljesen kiéhezett, az újabb darabokat, melyeket az elmúlt nyáron a közeli nagyközségek is átélveztek kisebb társulatoktól, mi még mindig nem láttuk, de sebaj, még csak nehány (sic!) hét! Addig is ízelítőül szolgáljon a következő jelentés: Ünnepélyes megnyitó előadás f.(olyó) é.(v) október hó 6-án lesz.


Igazgatósági és művezetőségi személyzet:

Somogyi Károly (Forrás: Wikipédia)

Somogyi Károly, igazgató és főrendező. Follinus Aurél, Peterdi Sándor, Polgár Sándor rendezők. Erdélyi Miklós titkár, Berényi Géza ig.(azgatósági) megbízott. Békéssy Ferenc karnagy. Bizza Károly, súgó, Vadász Lajos, ügyelő, Végh István festő.


Működő személyzet:

Nők: R. Balogh Etel, K. Breznay Anna, Bodroginé Lina, Bizzáné Szentesi Vm., B. Szalay Ilona, Benkő Jolán, Dezsériné Mari, Fodor Ilonka, Fábián Emma, Fürst Hermin, Hevesi Janka, Juhász Ilona, Kalmár Piroska, Kaposi Józsa, Kézdy Juliska, V. Kállay Juliska, Kádass Mari, P. Kovács Mariska, Somogyiné N. Júlia, Somogyi Rózsa, Tóvári Anna, V. Tóth Teréz, N. Vertán Margit.

Férfiak: Balla Kálmán, Bizza Károly, Berényi Géza, Bognár János, Békésy Ferenc, Boda János, Bombay Gusztáv, Dezséri Gyula, Erdélyi Miklós, Eőry P. Lajos. Follinus Aurél, Kiss Pista, Sz. Nagy Imre, Mészáros Lajos, Miksay Emil, Molnár József, Peterdi Sándor, Polgár Sándor, Parányi Adolf, Rónai Gyula, Somogyi Károly, Országh Bertalan. Tallián László, Veres Sándor, Végh István, Vadász Lajos.

Kiss Lajos főruhatárnok, Német István ruhatárnok, Horváth József, főkellékes két segéddel. Díszmester: Kun János négy segéddel.


Zenekar:
a Pécsett állomásozó cs.(ászári( és kir.(ályi) 44. gyalogezred zenekara.


Műsorba felvett új és régi darabok:

Pécsi Nemzeti Színház 1895 (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

Állatszelidítő nő, Bajazzók, Bányamester, Bernardo, Montilla, Charlie nénje, Citerás, Csipke Rózsi, Csillaghullás, Cremonai hegedűs, Délibábok, Én hercegem, Klári, Télen, Kis hörcsög, Létért való küzdelem, Két szerelem, Kisvárosi nagyságok, Sodoma pusztulása, Sötét titok, Mi történt az éjjel, Mongodin úr felesége, Tabarin felesége, Jabuka, Pillangó csata. A nők barátja, Új honpolgár, Hamupipőke, Hófehérke, Galanes, Legújabb botrány, Kis Alamuszi, Bellevillei szűz, Bőregér, Boccacio, Boszorkányvár, Cigánybáró. Don Caesar, Erminy, Eleven ördög, Furcsa háború, Fauszt (sic!), Gascognei nemes, Hoffman (sic!) meséi, Koldusdiák, Gasparone, Kapitány kisasszony, Katonás kis asszony, Kornevilli, Kis molnárné, Királyfogás, Kertészleány, Kis herceg, Lili, Madarász, Nap és Hold, Orpheus, Pepita, Párisi (sic!) élet. Paraszt becsület, Ripp Ripp, Fanchon asszony leánya, Stradella, Suhanc, Szultán, Szegény Jonathán, Tíz leány, Titkos csók, Üdvöske, Uff király, Egy éj Velencében. Antonius és Cleopatra, Arany ember, Aesopus, Apósok, Arany halak, Alfonz úr, Árvalányhaj, Bagdadi hercegnő, Becsület, Baba, Búbos pacsirta, Bánk bán, Buborékok, Csongor és Tünde, Cifra nyomorúság, Csók. Demimonde, Denise, Dóra, Delila, Dolovai nábob leánya, Egér, Egy párisi regény, Elektra, Egy katona története, Egy millió, Ember tragédiája, Éjjel az erdőn, Endre és Johanna, Frou Frou, Fedora, Ferreol, Felhő Klári, Francillon, Fekete gyémántok, Falurossza, Fernande, Fourchambault család, Fromont Risler. Gauthier Margit, Haza, Huszár szerelem, Ahol unatkoznak, Három testőr, Hamlet, Ahol mulatnak, Hero és Leander, Ingyenélők, Ideges nők, Idegen nő, Igmándi kispap, Jó falusiak, Kapivár, Kókai ház, Kis szórakozott. Katonásan, Könyvtárnok, Konstantin Abbé, Közönyt közönynyel (sic!), Kintornás család, 231-ik (sic!) cikk, Két árva, Lady Tartuffe, Lengyel zsidó, Lemondás, Magdolna, Mukányi, Megboldogult, Nora (sic!), 47-ik cikk, Náni, Nagy Galeotto, Nagymama, 4-ik (sic!) László, Nagyon szép asszony, Napamasszony, Női harc, Odette, Örök törvény, Otthon, 5-ik (sic!) László, Pezsgő, Pont-Biquet család, Pataki lányok, Piros bugyelláris, Paraszt kisasszony, Párisi Proletárok, Pogány magyarok, Romeo, Rákócy (sic!), Rantzauk, Ruy Blas, Rosenkrantz, Spartakus (sic!), Sapho (sic!), Szentiván (sic!) éji álom, Szerelem bolondjai, Stomfay család, Serge Panine, Severo Torelli, Serafina, Siroki románc, Sárga csikó, Szép Meluzina, Szabin nők elrablása, Termidor, Tolonc, Tót leány, Utolsó szerelem, Új cég, Vasgyáros, Valeni nász, Vadorzók, Válás után, Vízkereszt, Vörös sapka, Vörös hajú, Váljunk el, Zalameai bíró.”

Még mielőtt azonban szót ejtenék az induló színész-névsorról, meg kell említenem egy nagyon fontos tényt: a lap ekkor még október 6.-át említette meg a megnyitás dátumának! …

A korabéli fontos újságcikket elolvasván ezt követően a szokásos hivatkozási művet tanulmányoztam, amely „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” címet viselő két kötetes összeállítás, Futaky Hajna (1927-2011) szerkesztette, és 1992-ben adták ki városunkban. (Egyébként is, ahol ilyen sok személy szerepel, mégpedig színházunk indulásánál, ott kötelező a pontosítás, az esetleges névelírások, kihagyások tisztázása.)

Pécsi Nemzeti Színház 1901 (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

A vezetőség személyei és tisztségei mind az újságcikkben. mind a kötet 1895/1896. évi társulati nyilvántartásánál megegyeznek. Először is azt kell megállapítanom, hogy mind Futaky Hajnánál, mind a lapban a vezetőséghez tartozik ügyelőként Vadász Lajos, súgóként pedig Bizza Károly. Míg azonban az első esetben a díszletfestőként fölsorolt Végh István helye a műszaki személyzet között van, addig a sajtónkban a vezetőségben található – „festő” megjelenítéssel.

A kötetben nagyon helyesen különválasztották mind a női, mind a férfi társulati tagságnál a színészeket és a segédszínészeket. A női tagoknál elsőként – a hivatkozási műből idézvén – föl kell sorolnom a segédszínésznőket és a kardalos nőket – mivel egyrészt el kell választani őket a színésznőktől, másrészt pedig ez a névsor a rövidebb. Nézzük tehát őket: Dezsériné Mari, Fürst Hermin, Kállai Juliska, B. Szalai Ilona, B. Szentesi Vilma, V. Tóth Teréz, Tóvári Anna (Emma).

Most pedig tisztázzuk a pontos név-írásokat. Itt fölsorolom azokat, akik nevét a két forrásunk másképp írta. Elsőként a szakirodalmi név következik, majd zárójelben közlöm az újságcikkben leírt nevet is. A színésznők közül Bodroghyné Lina (Bodroginé Lina), Kádas Mari (Kádass Mari), Kaposy Józsa (Kaposi Józsa), Somogyiné Nagy Júlia (Somogyiné N. Júlia) nevét kell elsőként megemlítenem.

A segédszínésznők, kardalos nők közül Kállai Juliska (V. Kállay Juliska), B. Szalai Ilona (B. Szalay Ilona), B. Szentessi Vilma (Bizzáné Szentesi Vm.), Tóvári Anna /Emma/ (Tóvári Anna) név-írása különböző a két forrásnál.

A férfi segédszínészek, kardalosok névsora ekkor a Futaky Hajna szerkesztett könyvben a következő volt: Boda Ferenc, Bombay Gusztáv, Eőry P. Lajos, Miksay Emil, Országh Bertalan, Tallián László, Vadász Lajos, Végh István, Veres Sándor.

A férfi színészek közül szintén el kellett volna végeznem a párhuzamos névírási formákat mindkét esetben – továbbra is a nőknél alkalmazott gyakorlatot követvén –, de itt egyszerűen ilyen nem fordult elő. Ellenben míg az idézett könyvben a férfi segédszínészek, kardalosok között Boda Ferenc szerepel, addig az újságban ez a név hiányzik, viszont ott meg Boda János szerepel. Itt nagy valószínűség szerint keresztnév-elírás történt. (Jelen esetben szerintem a kötetben szereplő nevet kell elfogadnunk hitelesnek. Már csak azért is, mert itt még az 1904/1905-ös tagnévsorban is szerepel – tenoristaként, viszont Boda János a későbbi nyilvántartásokban sehol sem található.) Ellenben a könyvben nem volt föltüntetve még Bizza Károly, Berényi Géza sem, míg a Pécsi Figyelőben szerepelnek ők. Mivel azonban a megnevezett forrásmű inkább mérvadó, a végleges névsornak ezt nevezem meg én is. Egyébként ők a vezetőségben szerepelnek. Azt még feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy a férfi színészek között szerepel Dezséri Gyula, a női segédszínésznők és kardalos nők között pedig a felesége, Dezsériné Mari.     Ugyan ez a helyzet Somogyiné Nagy Júlia (1850-1919), illetve Somogyi Károly, valamint Bizza Károly és Bizzáné Szentessi (Szentesi) Vilma esetében.

Most pedig térjünk rá a kötetben műszaki személyzetnek nevezett személyek tárgyalására mindkét esetben. A hivatkozott forrásmunkában külön föl van tüntetve a műszaki személyzet, a cikkben viszont a férfi színészek utáni bekezdésben egyből a nevekre és a foglalkozásokra térnek rá. Azonban mivel mindkét forrásnál leírták a foglalkozásukat is, adja magát az összevetés. Először is azt kell megállapítanom, hogy Futaky Hajnánál a díszletfestő, a díszletmester, a főruhatárnok, a főkellékes megnevezése a sorrend.

A lapban ugyan a (díszlet)festő a vezetőségben szerepel, de a beosztások melletti nevek mindkét esetben ugyanazok – csak a sorrend nem azonos a két említett forrásmunkánál. Érdekes eset fordul elő az idézett kötetben: Veres Sándor neve ugyanis mind a férfi színészek, mind a segédszínészek és a kardalosok között is helyet kapott. Ugyan több személy megtalálható mind a vezetőségben, mind a színészek között jelen esetben Somogyi Károly, Erdélyi Miklós, Follinus Aurél, Peterdi Sándor, Polgár Sándor, Vadász Lajos, az újságban ezen felül Bizza Károly és Berényi Géza is, ez utóbbiak viszont a kötetben sem a színészek, sem a segédszínészek és a kardalosok között nincsenek föltűntetve, hanem – mint azt már közöltem –, a vezetőség tagjai között szerepelnek.

A színházi zenekar kiléte egyszerűen megoldható, ugyanis mindkét esetben az akkor Pécsett állomásozó császári és királyi (közös hadsereg-béli) 44. gyalogezred adta a zenekari kíséretet az előadásokhoz, amelyet később Kaposvárra helyeztek át.

A hosszasan, szerző(k) nélkül fölsorolt, műsorba tervezett darabokat ezennel közzétettem, mégpedig elsőként. A korral foglalkozó színháztörténészek dolga lesz majd elemezni ezeket. Az első lépést én már megtettem…

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS