Sólyom József nyugalmazott pilóta a parkban reggelizett. Evés közben komoly elhatározásra jutott: bemegy a madárboltba. Rozika miatt nem vett eddig madarat. Néhai Sólyomné nem szívlelte sem az ezzel járó rendetlenséget, sem az ürülékszagot. Hiába ígérte, hogy ő majd mindennap kitakarítja a kalitkát, ebben nem tudtak egyezségre jutni.
A hullámos papagáj a kedvence.
Az első madarat Rozikának nevezte el.
Gyakran beszélgetett vele mindenféléről. A kismadár értelmesen forgatta apró fejét, de nem válaszolt. Tudta ő, hogy a hullámos nem tanul meg beszélni, mégis reménykedett, hogy neki sikerülni fog! Ő megtanítja és majd csodájára járnak! Újra jönnek a tévések, mint amikor az ország legfiatalabb pilótájaként, először vitte a Boeing 777-est és bemutatták az életét. Időnként hallani vélt valami Rozikavagyok-szerű rekedtes hangot, de olyan tétován, mintha csak képzelete játéka lenne.
A röptetést szerette a legjobban. Nézni az önfeledt szárnycsapásokat, amint Rozika egyik növényről a másikra repül. Ez lett mindennapjainak legnagyobb öröme.
Aztán jöttek sorban a többiek: egy sárga hullámospapagáj, hogy Rozika ne legyen egyedül, egy pár mozambiki csicsörke, egy pár tűzcsíz, egy zöldike-kanári pár, és a pintyek. Lassacskán minden idejét kitöltötte a harmincegy madár gondozása.
A szokásos orvosi vizsgálatra borostásan, gyűrött ingben érkezett. Amint a rendelőbe lépett, az asszisztensnő még az orrát is befogta, olyan tömény madárürülékszagot árasztott. Persze, csak titokban tette, mert nem akarta megbántani Józsi bácsit, mégiscsak most halt meg a felesége. Meg egyébként is, a híres pilótát tisztelheti a hetvenegy éves öregúrban, egy igazi hőst, aki több száz balesetmentes repülést tudhat maga mögött, akinek azóta is százhúsz per nyolcvan a vérnyomása és mind a harminckét foga ép. Akinek eddig még sohasem volt semmiféle panasza.
Most először, egy különös hátfájás miatt sopánkodott. Ahogy levetette az inget, az orvosnak elállt a lélegzete, az asszisztensnő pedig szabályosan felsikoltott. Sólyom József háta telis-tele volt egészen elképesztő színű apró tollakkal. Az orvos egy erre alkalmas csipesz segítségével egyenként húzogatta ki őket, majd mindegyik sebet fertőtlenítette. Csak két egészen különös kinövéssel nem tudott mit kezdeni, a két lapockán. Írt egy beutalót, hátha kórházi kollégái felismerik ezt a betegséget.
Ezután Sólyom Józsefről senki nem hallott.
Nem jelent meg a kórházban, nem ment szokásos körútjára a reggeliért, a kisállatkereskedésben sem látták. A parkban sem ücsörgött többé.
Akkoriban néhányan látni véltek egy egészen elképesztő méretű sólymot az égen. Időről időre a park fölött keringett, harmincegy kismadár kíséretében.
Egyes hírek szerint néha tétován megpihent a temetőben, Sólyom Józsefné, született Hullámos Rozália sírján.
Hozzászólások