emlékszem • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

emlékszem

 

emlékszem az olajos padlóra ami koromfekete volt
és nagyon csúszott
vigyázni kellett minden lépésünkre amikor frissen kenték
emlékszem a széngáz szagra ami belengte az iskolát
de még a környéket is télen
a ruhánkba is beleivódott
emlékszem az igazi telekre
amikor olyan csikorgó hideg volt hogy összeragadt az orrunk tőle
emlékszem a latyakos tavalyi télre
emlékszem a kistemplom kapujára a díszes kilincsre
a harangozó gyuri bácsira a bajuszkájára a mosolyára
emlékszem a fekete volgára amivel apánk halálhírét hozták
emlékszem anyánk ájult alakjára
abszurd módon kitekeredett lábaira
emlékszem arra is hogy a temetésen
milyen érdekes mintát hagyott a cipőm talpa a hóban
emlékszem milyen jó volt hogy fogtad a kezem
emlékszem a karácsonyra
amikor legnagyobb testvérként
ötfelé osztottad az egyetlen tábla csokit
emlékszem az ízére
emlékszem a németdombi kószálásainkra
ahová mindig magaddal vittél
emlékszem a lopott körte zamatos ízére és arra a furajó izgalomra
a kertek alatti futásra
emlékszem a tüneményes ferdinánd összes fejezetére
emlékszem a csodamag mesére is
emlékszem mennyire szerettem volna én is egy ilyen magocskát
emlékszem a tópartra az első csókra
teljesen beleszédültem
emlékszem a pető dezső pick szalámis zsömléire
meg a pilóta keksz illatára amit tízóraira hozott
emlékszem 1981 nyarára
a kirándulásra amikor bőrig áztunk az erdőben
emlékszem az apró menedékházra
minden pillanatra emlékszem
emlékszem a luci nénire
még most is érzem bodzafánkja ízét
emlékszem németül mondott magyar szavaira
emlékszem a szemére

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

2 hozzászólás van ehhez: “emlékszem”


  1. Gratulálok! Nagyon megható. “emlékszem a szemére”

    Hozzászóló: Torma István | 2021. szeptember 18., 08:06

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés