Borsón álmodott álmok címmel nyílik 2021. december 15-én 18.00 órakor Szilágyi Mária keramikus emlékkiállítása Budapesten, a Zichy Jenő utca 32. szám alatt található Horizont Galériában.
A Szomszédok forgatási helyszíne Szilágyi Mária Pannonhalmi úton található egykori műterme volt
Szinte törvényszerű, hogy egy művész életművének a lezárását követően újabb és újabb szempontok születnek a kulturális hagyaték tágabb értelemben vett megértésével kapcsolatosan. Azonban egészen egyedülálló helyzetről beszélhetünk Szilágyi Mária kapcsán, hiszen az Iparművészeti Főiskolát végzett keramikus alkotásait használták fel az 1987 és 1999 között forgatott Szomszédok sorozat ikonikus szereplőjének, Szikszay Etusnak a kellékeiként. Következésképp az ezáltal teremtett szituáció egy újszerű olvasattal szolgál az 1979-ben elhunyt keramikus életművével kapcsolatosan. A történet unikalitását nagyrészt a késő szocializmus által megteremtett „vadkelet” állapotának köszönheti. A teleregény Szilágyi teljes munkásságát – a kornak megfelelő, javarészt életszerű elemeket tartalmazó, elképzelt környezetbe – a televízió képernyőjére helyezte át. Az alkotások megfelelő díszletként szolgáltak a kéthetente sugárzott jelenetekhez, a kerámiák jelentették a sorozat készítői és nézői számára az átmenetet a szocreál és a modern művészet között. Mindeközben az átlag néző vajmi keveset tudhatott meg az egyedi alkotások valódi készítőjéről. Így felmerülhet a kérdés, hogy valójában ki is volt Szilágyi Mária, illetve a sorozat készítői által teremtett kontextusba mennyire illenek bele az ő kerámiái?
A Borsón álmodott álmok című kiállítás az organikus elemekből építkező, olykor folklorisztikus vagy bibliai utalásokat tartalmazó, kísérletező alkotások valódi készítőjének bemutatására tesz kísérletet. A kiállítás további célja, hogy szemléltesse Szilágyi Mária hagyatékának meghatározó elemeit, amelyeken keresztül betekintést nyerhetünk a sérülékeny életműbe. A hetvenes évek végén, a művész halálával ugyan lezártnak tekinthető az életmű, mégis a mai napig tud aktualitásokkal szolgálni a már említett összefüggés tükrében. Úgymint a vidéki kulturális intézmények gyűjteménykezelésének kezdeti és pillanatnyi állapota, vagy a mára kanonizált életművek hitelességének a megkérdőjelezése, vagy az alkotások egyik fő motívumának számító, a balladai nőalakok spirituális feminista megközelítése.
A kiállítás egyszerre kísérli meg rekonstruálni az ikonikus sorozat egyes elemeivel, illetve a mára homályba veszett, jelentős életmű figyelemre méltó darabjaival az őket körülvevő környezetet, így a kerámiákat átjáró atmoszférát. Mindezt természetesen az adott szituáció kellő kontextusának a megteremtésével teszi a tárlat teljesen közérthetővé.
Kurátor: Kovács Kristóf (Sajnos Gergely, helyszínelő)
A kiállítást megnyitja: Dr. Balázs Géza, nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár
A kiállítás 2022. január 26-ig tekinthető meg.
Hozzászólások