A tavasz (szerteágazó, sokféle) fuvallatai • Hetedhéthatár

Emberi tényező

A tavasz (szerteágazó, sokféle) fuvallatai

Maga a tavasz olyan időszak, amely az élet újraindításával, pezsgésével, sok-sok eseményt magába foglal. Ahhoz, hogy ebben eligazodjunk, szedjük sorjába ezen időszak eseményeit.

Az év 365 napból áll. A további felosztás szerint 12 hónapból. Majd 4 évszakból, mármint ebben a sorrendben, tavasz, nyár, ősz és végül a tél.

 

A tavasz

A tavasz a mérsékelt öv, egyik évszaka. A trópusú éghajlaton nem létezik. Tavasszal felélénkül az élet, virágba borulnak a növények, kizöldülnek az erdők és a mezők. A Föld északi féltekéjén március, április és május, még a déli féltekén a szeptember, október és november a tavasz hónapja.

A csillagászati tavasz a napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelitőleg március 21 – június 21, a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23 – december 21 közé esik. Ilyenkor lassan emelkedik az átlag hőmérséklet, szeszélyessé válik az időjárás. A költöző madarak általában ilyenkor térnek vissza költő helyeikre.

A tavaszról a költők szóltak a legszebben. Szabó Lőrinc: „Tavasz” című versében írja: /„Mi ez?” – kérdezte a Vén Rigó,/ „Tavasz!” – felelte a Nap./ „Megjött?” – kérdezte a Vén Rigó,/ „Meg ám!” – felelte a Nap./

József Attila „Tavasz van! Gyönyörű!” Sorai, pedig így szólnak: /Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz / A vén Duna karcsú gőzösökre gondol, / Tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik / Mezei szagokkal a tavaszi szél.”

Csanádi Imre: Tavasz – ébresztő! című verse gyerekeknek olyan mondóka féle, amely: „Ébredj új tavasz/ jégtörő sugaras, / gallyat gomolyító /  Rügyet rojtosító / mindenféle madarakat/ víg versre tanitó”. A vers a tavasz ébresztéséről szól.

 

Tavaszi szerelem

Ilyenkor tavasszal megújul minden. A szerelem, amely az emberi érzés különös formája, ekkor kezd virulni. Ezt az érzést, állapotot egy francia írónő, tanárnő Anna Gavalda így definiálta, közérthetően: „A tavasz a rügyező nyárfákon zsinatoló tömérdek kismadár. Éjjelente a kandúrok pokoli kornyikálása, a Szajnán kergetőző kacsapárok, meg a szerelmesek. Na, már, hogy nem szerelmeseket látsz minden felé. Vég nélküli, csöpögős smárolások, feszülő farmernadrágok, kóbor kezek, foglalt padok.” Ezek a sorok úgy hatnak, mint egy fotó a tavaszról, a szerelemről.

Egy történet: K. István 16 éves volt, amikor egy szőke lányt sodor az élet elébe. Napfényes tavasz volt és különös illat lengte be a levegőt. Ott állt a bolt ajtajában és csak úgy nézelődött. K. István azt hitte vár valakit a lány. Nagyon csinos volt és különös csillogású a szeme, ahogy ránézett. Egy pillantás alatt szerelmes lett és követte a lányt, bement egy emeletes házba. K. István több napon keresztül álldogált a ház előtt, mikor egyszer kijött a lány, nem várt tovább, megszólította. Beszélgettek és ez a beszélgetés még ma is tart, pedig eltelt negyven év, született két gyerekük, de még mindig szeretnek beszélgetni, mintha sosem fogynának ki a mondanivalójukból, néznek egymásra és néha arra a bizonyos tavaszi napra gondolnak, amikor meglátták egymást. Ez tavaszi szerelem volt. Légrádi Gergely író, jogász ezt úgy összegezi: „Ha az ember szerelmes, akkor nincsenek kérdőjelek, akkor minden a helyén van.”

 

Koranyár

Ez az az időszak, amely a tavasz két félhónapját sajátította ki magának. Ez az április második fele, meg a május első része. Még nincs nyár, csak majdnem olyan. A reggeli langyos idő hőmérséklete, délfelé felszökik a 20 fok fölé. Még nem szűnt meg a szél, mozgásával mindig jelen van. A felhők ritkán, elszórtan mutatkoznak az égen, eső csak úgy fordul elő, mint a májusi eső, de akkor aranyat ér. Meleg kabátokra már nincs szükség, de még nincs az a nagy forróság, mondhatnánk azt, hogy – majdnem olyan, mint a nyár, de még korai.

 

Kirándulás

A hét közepén T. Kláriéknál gyúlt össze a kis csapat. Klári sütött négy tepsi sörkiflit, a fiúk meg sört hoztak. Falatozás, sörözés, így folyt a beszélgetés. Zsuzsi kérdezte a Kovács házaspárt: – Mit csináltatok a hétvégé? – Kirándultunk. Mégpedig a Börzsönybe túráztunk- Mondta a férj. – Képzeljétek, így április közepén, csupa napfény. Vidám emberek sokasága. Kismarosról az erdei vasúttal mentünk Királyrétig. Onnan gyalog a jelzett turista útvonalon. Megmásztuk a Magas tax-ot, a Nagy Hideg hegyet és végül a Kopasz hegyet, innen Márianosztra érintésével Szobon kötöttünk ki. Ez olyan nyolc órás gyaloglás. Megérte, a jó levegő, a táj szépsége kárpótolt mindenért. Ez egy jó tavaszi program volt – fejezte be.  És igaza is volt, mert Francois Lelord, francia író szerint: „A boldogság egy jó kirándulás gyönyörű, ismeretlen hegyek között.”

 

Költészet napja

A tavaszi események egyik fontos állomása. Ez a nap Magyar Költészet Napja, minden április 11. Ez József Attila, nagy költőnk születés napja. (meg kell említeni, hogy Márai Sándor író is ezen a napon született, 1900-ban)

Ezen a napon különböző műsorok keretében élő és elhunyt költők verseiből állítanak össze színvonalas műsorokat. Idézzünk néhány költőtől költészeti sorokat. Sarkady Sándor írja versében, hogy a tavasz után mi a fontos a mezőkön. A vers címe: Tavaszváró: „Fuss el, / Február, / Süss fel, / Napsugár,/ Szellő kerekedj, / Langyos eső, megeredj./ Árpa, / Búza, / Kukorica, / Cseperedj!”

Weöres Sándor: Tavasz köszöntő – „Sándor napján megszakad a tél, / József napján megszűnik a szél, / Zsákban Benedek / hoz majd meleget, / nincs több fázás, boldog, aki él, / Már közhírré szétdoboltatik: / minden kislány férjhez adatik, / szőkék legelébb, / aztán feketék, / végül barnák és a maradék.”

A példaként felhozott versek, játékosak, jól mutatják a költészet sokszínűségét és így a költészeti ünnep jelentőségét.

 

Húsvét

A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után, ezen a napon szabad húst enni először. Erre utal a magyar „húsvét” megjelölés. A húsvét számos népi hagyományt őriz. Talán a legfontosabb a locsolkodás. Ennek is többféle változata él még ma is. Az igazit a vízzel való locsolásnak mondják, de mostanság a „szagos víz”, a kölni a mérvadó.

Emlékszem gyerekkoromban már előre készültünk és fejben listát is készítettünk, hová kell elmenni, locsolni, ahol széplány van. Néha túlzásba is vittük, mert nem a hímes „piros” tojás száma adta meg a locsolkodás eredményét, hanem a „keresmény”, mert mindenhol adtak pár forintot. Az én időmben csak fémből készült pénz volt a dívat. A sikerért még az idősebb néniket is meglocsoltuk.

 

Május 1.

Ezt a tavaszi napot úgy tartjuk számon, mint a munka ünnepét. Fizetett ünnep. Története még az 1800-as évek végéhez, mind kezdethez köthető. 1886. május 1-én az amerikai chicagói munkások vívták ki az ünneppé nyilvánítást. Ausztrál munkások később tűzték zászlajukra a nyolc óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés jelszava követelést, nálunk ma Nagy Feró dalszövegeként ismerjük. amely már csak olyan „szlogen”.

Nekem a május elseje a kezdeteknél, úgy 1960-as években a felvonulást jelentette. Arra emlékszem, hogy ezen a napon, mindig jó idő volt, teljes napsütés. Újpestről, abból a gyárból ahol dolgoztam már 8 órakor gyülekezni kellett a Városliget egy távolabb eső részén. Ott kiosztották a zászlókat, transzparenseket. Ha jó akarttál lenni a főnöködnél, mindjárt magadhoz ragadtál egy olyan táblát, melyen az „akkori nagyjaink” képe díszelgett és ezt töretlenül vitted is. Néha megfordult a fejedbe, legszívesebben letennéd az egyik sarkon, de ehhez sarok is kellett volna. A május 1-i felvonulás után a kiinduló ponton volt a találkozás, ahol forró virsli mustárral és egy üveg Kőbányai sörrel, fizették ki a sétát, meg a cipekedést. Nem hiányzott senki, mert a sör vonzó volt (hiszen abban az időben hiánycikk volt az üveges sör). Talán ezért is maradt emlékezetessé ez a nap, meg azért, hogy jó idő volt, tavaszi idő.

Kányádi Sándor költő szavai szerint, melyet a „Májusi szellő” című versében fogalmaz meg: „Almavirággal / futkos a szellő, / akár egy kócos / semmirekellő”. Ez a május!

 

Anyák napja

Az anyákról, édesanyákról, világszerte megemlékeznek. A központi érték ebben a napban, amely a világon, más-más napokon van, hogy megemlékezzenek arról az erőfeszítésről, vállalásról, amit az anyák tesznek gyermekeikért. Ez egy óriási erőfeszítés, küzdelem. Ma Magyarságon ez a nap május első vasárnapja. Ez a nap az emlékezésé, a háláé, melyet virágokkal, kisebb ajándékokkal tesznek emlékezetessé.

 

Gyereknap

Ebben a tavaszi kavalkádban, az ünneplések sorában már időpontja szerint is, ő az utolsó. mert május végi vasárnapon tartják.  Az ENSZ erre vonatkozó határozata mondta ki – 1954-ben – hogy minden évben emlékezzenek meg a nemzetek azokról a gyerekekről, akik rossz körülmények között élnek, fejezzék ki jobbító szándékukat és támogatásukat. Nálunk ilyenkor színes kavalkádokkal, játékokkal kedveskednek a gyerekeknek.

Kifogyva a tavasz erőt adó ünnepeiből, már a nyárra, a pihenésre gondol az ember. Aztán az a bizonyos három hónap is leszakad a naptáról és helyettük, újabbak következnek.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS