Gászné Bősz Bernadett köszöntötte a megjelenteket
Nőt Béla pécsi képzőművész 80. születésnapján nyílt meg a Pécsváradi Várban a kiállítása, június 3-án. A vár Szent László terme zsúfolásig telt a barátokkal, tisztelőkkel.
A kiállításnak otthont adó Pécsvárad és a vár képviseletében Gászné Bősz Bernadett köszöntötte a megjelenteket, jelezve, hogy tizenhárom éve, amióta itt dolgozik, ennyien még nem voltak kiállítás-megnyitón.
Bayer Bence tangóharmonikán játszik
Elmondta, hogy Nőt Bélára és alkotásaira Szabó László pécsváradi szobrászművész hívta fel a figyelmét – és a remek képeket látva örül, hogy helyet adhatnak ennek a színvonalas kiállításnak.
A jelenlévőket Bayer Bencének, a Pécsváradi Zeneiskola növendékének tangóharmonika-játéka szórakoztatta, majd Bundy János és Rozvány György saját költeményekkel köszöntötték a nyolcvanéves Nőt Bélát.
Ezt követte a hivatalos megnyitó, amikor is Szatyor Győző, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja mondta el ünnepi beszédét:
„Az alkotói kiállítás, ahol rajzok, festmények a hozzájuk illő keretekben falra kerülnek, s a szobrok posztamensre állítva tárulnak az érdeklődők szeme elé; mindig megmérettetés, ahol az alkotó ember az alkotásaival nyilatkozik meg. Őszintén tárja fel alkotói életének részleteit, vívódásait, érzéseit, amit a művek tükröznek. Az alkotó- embernek mindig vállalnia kell a megmérettetést, mert ezáltal nyer igazolást alkotói útja, annak igazságai, esetleg tévedései, amiből tanulni is lehet, s mesterségének igazi elhivatottsága. Nem mindegy ugyanis, hogy a kiállított képek, tárgyak kedvtelésből vagy elhivatott mesterségbeli tudásból születtek. Egy-egy kiállítás-megnyitó alkalmával érdemes az alkotói világról, a művészetről, s magáról az alkotó emberről filozofálni.
Szatyor Győző megnyitó beszédét mondja
Alkotni, valamit létrehozni, önmagunk és mások számára csodálatos dolog, hiszen átéljük a teremtés örömét. A teremtés képessége a kiválasztott ember részére isteni jutalom, kegyelmi állapot, a megvalósulás igénye, amely állandó vágyat jelent, lelkünkben lobogó tüzet.
„Nincs más szándékom, mint azt a csekély értelmet, amit Istentől kaptam, és amit szorgos igyekezettel megszereztem, híven továbbadni azoknak, akik vágynak a tudásra és nem tudnak semmi jobbhoz jutni” – írja Albrecht Dürer A festészetről és szépségről című tanulmányában.
Valóban, az alkotó ember számára nincs más lehetőség, mint a szándék szerinti alkotni vágyás, az „isteni” tehetség által adni másoknak, azoknak, akik vágynak a szépre és a teremtés részesei szeretnének lenni. A megvalósítás – a motivációtól, az ötlettől kiindulva – szellemi, fizikai megnyilvánulások folyamata. A létrehozandó mű megmutatásáig, idő és mesterségbeli tudás kérdése az egész.
Itt állunk jelenleg Nőt Béla képei előtt, aki 80. születési évfordulója alkalmából vállalta, hogy képei kapcsán megmérettessen.
Nekem nem tisztem és feladatom, hogy a művek bírája legyek, s őszintén mondom, hogy nem is merném vállalni, ezt majd eldönti az idő s a kortársak, az avatott szakértők.
Nekem most az a tisztem, hogy röviden bemutassam, hogy ki az alkotó, mint ember, aki ezeket a műveket létrehozta. Nőt Béla életéről csak keresztmetszetet lehet most adni, hiszen az ő életéről könyvet is lehetne írni, mint ahogy minden ember életéről. Nekünk most, kíváncsi embereknek az az érdekes, hogyan jutott idáig, rajzolni kezdve, már érett, kiteljesedett munkákat hozva várja a megmérettetést. A képek beszélnek, s elmondják a maguk igazát, csak értő szemmel, nyitott szívvel és lélekkel kell szemlélni őket.
Ki is ő? Milyen életútja volt eddig?
1942. június 3-án Pécsett született, tanulmányait itt és Budapesten végezte. Fiatal gyermekkorától vonzódott a rajzoláshoz, festéshez. A rajzszakkörökben Gebauer Ernő, Cseh László, Kelle Sándor, Soltra Elemér festőművészek irányították és biztatták az alkotói munka teljesebb elsajátítására. Műszaki pályát választva dolgozott, és ez mellett kitartóan rajzolt, festett. A Műszaki Egyetemet félbehagyta, mivel művészeti ösztöndíjat kapott. Pandur József rajzcsoportjába járt 25 évig.
Ötvenévesen megvált egyetemi állásától, s feleségével, Ilonával családi vállalkozásként magángalériát nyitottak Pécs Műhelygaléria néven. Itt 20 éven át majdnem havonta rendeztek kiállításokat magyar és külföldi művészeknek, közel 130 alkalommal.
Eközben is rajzolt, festett, s művei alapján felvették a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe. Ezenkívül aktívan tevékenykedett még a Kisgrafikai Barátok Körében, a Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesületben, valamint a Művészet és Barátok Körében.
Az utolsó 15 évben stílusának kialakításában szakmai tanácsokkal Kőnig Róbert grafikus és Gerzson Pál festőművész segítette.
Tizenhat alkalommal vett részt művésztelepen, Ausztriában az Osztrák-Magyar Baráti Társaság jóvoltából.
Nőt Béla irodalomszerető ember lévén Tompa Mihály kutatásában is segédkezett Imolay dr. Lenkey István művészettörténész irányításával. A közel 5 év kutatása során alkotások is születtek, amelyeket itt a kiállításon is láthatunk. A képekhez illő kísérőszöveget – Lenkey István váratlan halála miatt – Csató Andrea újságíró fogalmazta meg igen kiválóan, érzékletesen, szépirodalmi stílusban.
Nőt Bélának alkotói élete során 17 önálló kiállítása volt, s 19 alkalommal szerepelt kollektív kiállításokon. Számos szakmai díjjal ismerték el munkásságát.
Műveit a Kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, az ausztriai Neumarkt – Európaház, valamint a putnoki Holló László Galéria gyűjteményeiben őrzik.
Dr. Géger Melinda művészettörténész a Szemlélődés öröme című írásából idézve: Nőt Béla rendkívül sokféle irányban tevékenykedő ember. Életének nagyon részében műszaki szakemberként dolgozott, munkásságának legfontosabb fejezeteit mégis a képzőművészet jelenti. Példája kapcsán azt a tanulságot fogalmazhatja meg az ember, hogy ha valakiben eredendően létezik a vonzalom valamilyen művészeti ág iránt, akkor bárhogyan szegül szembe az ösztönös érdeklődéssel, előbb-utóbb visszatér hozzá valamilyen formában.
Nőt Béla
Nőt Béla képein viszonylag egyszerű témák, visszafogott, hivalkodás nélküli, őszinte érzések pillanatnyi rögzítései látszanak. Képeiben a szerkezetnek mindig nagy szerepe van: a horizont, a hegyvonulatok, emberi építmények, hidak, utak képszerkesztő igénnyel jelennek meg, és e határozott szerkesztés mellett a kompozíció feszessége nem engedi őt elkalandozni lényegtelen részek felé. A lényegi karaktert kereső szemlélődés szabja meg alkotói kiindulópontját. Jól komponál, visszafogottan színez és jelzésszerűen érzékeltet finom tónusokat is.
Tájképei mellett olyan kompozíciók felé kalandozik, melyek eltérnek a többi, megszokott festményeitől, s nagyszabású elvont gondolat megvalósításának tervével készültek: koncepciójukban az idő történetét vázolják fel előttünk, s elvont, látomásos képvilágot tárnak elénk. Érdekes elmélyedni az egyes asszociációkban – kép, szöveg és jelképek olvadnak össze. Mindehhez rendkívüli sok tudásanyag, konkrét információ szükséges.
Nőt Béla munkássága egy fontos tanulságot kínál számunkra: miközben pontos, műszaki rajzon nevelődött racionális világa összekapcsolódik az akvarell finom tónusaival, egyúttal ellentétes pólusokat is összebékít egymással. Személyisége és alkotásai is az önmagában megnyugvó ember derűs harmóniáját sugározzák.”
*
Nőt Béla kiállítása 2022. július 10-ig látogatható, naponta 9-18 óráig a Pécsváradi Vár (Pécsvárad, Vár u. 45.) Szent László termében. www.pecsvaradivar.hu
Hozzászólások