Hiába csábít a vágy, a kis ravasz,
a nagy hegyeken túl sincs örök tavasz.
Távolról zöldebbek tán a lankák,
a fészket amott is madarak rakják,
Onnét is messze van, ami messzi,
nagy a világ, el is lehet veszni!
Elfut a víz, a vén füzes marad
hű a parthoz, de ettől még szabad.
Nem hozza zavarba se ősz, se tél,
bár tavaszára rügyeket remél.
A kispad is kifekszik a napra,
jövőt kémlelve vár boldogabbra!
Hozzászólások