„Az egészség-gazdaságtan lehetőségei az új kormányzati ciklusban” címmel 2022. június 29-én Budapesten hibrid konferenciára került sor. A jelenlévők száma 120, az online nézők száma 60 fő volt. 19 előadás és 1 kerekasztal került lebonyolításra öt blokkban, 9 órás időtartamban, összesen 90 perces szünettel. A konferencián meglepő részletességgel hallhatott az egészségügyi ágazat új vezetésének terveiről a megjelent több mint 100 résztvevő. Szóba kerültek a legégetőbb kérdések, és a tervezett átalakításokról és konkrét lépésekről is tájékozódhattak a résztvevők.
Az IME – Az Egészségügyi Vezetők Szaklapja immáron tizenhatodik alkalommal rendezte meg hagyományos Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáját. Az eseményen az egészségügyi ágazat legfontosabb vezetői, érdekképviseletei és szakmai szervezetei egyaránt képviseltették magukat.
Az első nagyobb szakmai blokk az egészségpolitikai aktuális kihívásaira, illetve az új kormányzati ciklus teendőire fókuszált. Dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár előadásában nagy részletességgel tárgyalta a várható kormányzati lépéseket.
Elmondta, hogy – szerencsére – ezúttal nincs új kezdet, folytatni kívánják az elmúlt években megkezdett munkát. Három fő elérendő célt jelölt meg: az egészségben eltöltött évek számának növelése; az otthonhoz közeli ellátások megerősítése; háború, járvány sújtotta időszakra készülve az egészségügy reagálóképességének megerősítése.
A fenti célok megvalósítására szolgáló eszközök közül említésre került a prevenció megerősítése például az egészségtudatosság erősítésével (pl. NETA), az EFI-k bevonásával a szervezett szűrőprogramok eredményességének növelésére, a foglalkozás egészségügyi orvosok nagyobb szerepe (például a beutalási jog visszaállítása) a prevenciós munkában. Az ellátás szintjeit illetően az államtitkár kiemelte, hogy nem kórházbezárásokban kell gondolkodni, de rugalmasabb rendszer kell, a járvány is megmutatta, hogy szükség van puffer kapacitásokra. Az ellátásszervezést illetően, a városi kórházak, szakrendelők bázisán kialakításra kerülnek a Járási Egészségközpontok (JAK), ahova például az EFI-k, és a praxisközösségek irányítási funkciói, valamint a prevenciós munka szervezése is kerülhetnek.
Az alapellátást illetően szóba került a praxisok körzethatárainak módosítása, egy nemzeti praxiskezelő létrehozása. Ezzel az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerül a praxisfenntartás (határkijelölés) és maguk a praxisokjogok koncessziós joggá alakulnának.
Fontos új információként hangzott el az önálló, önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelők állami tulajdonba vétele, bár itt még döntés nincs. Az ESZJ kapcsán talán legfontosabb újdonság, az orvosi és szakdolgozói között létrejövő új szint, ahová a diplomás végzettségű szakdolgozók kerülnek, magasabb bérezéssel és több kompetenciával.
Kiss Zsolt Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, előadásában nagy teret szánt a jelenleg még érvényben lévő bázisfinanszírozás hatásainak, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzet – miszerint a finanszírozás változatlansága mellett visszafogottabb teljesítményt nyújtanak az intézmények – biztosítói szemmel nem tartható fenn. Aláhúzta, hogy mindez arra is rámutat, hogy a kórházi adósságokat nem elsősorban a szorosan vett egészségügyi ellátás generálja.
Az ellátással kapcsolatban az is elhangzott, hogy pont a mai napon kaptak értesítést az egészségügyi intézmények, hogy a várólisták korábban már kidolgozott adminisztrációs rendszerének alkalmazása július 1-től újra kötelező (azaz mindenkinek újra kötelezően vezetnie kell a várólistákat), aminek be nem tartása finanszírozási következményekkel is járhat.
Jenei Zoltán országos korházfőigazgató a konferencia panelbeszélgetése során kifejtette, hogy mind a differenciált javadalmazásra, mind a gyógyítási teljesítménytől függő finanszírozásra, a minőség mérésére, mind pedig a gazdálkodás számon kérhetőségére nagy szükség van. Ez utóbbi részleteiről elmondta, hogy a tervek szerint január 1-től vezetik majd be az egyes intézményeben történő éves méréseket, melyek az értékelés alapját képezik majd.
Elhangzott, hogy az erre szolgáló OKFŐ utasítás már kvázi készen van, az értékelés 80 százalékban konkrét, számok/eredmények alapján történik, és 20 százalék lesz a vezetők konkrétan nem számszerűsíthető feladatellátását értékelő rész.
A konferencia több mint száz résztvevője ezen túlmenően a gyógyszerpiac aktuális kihívásaival, a terápiák hozzáférhetőségének kérdéseivel, valamint a humánerőforrás gazdálkodás aktuális problémáival kapcsolatban hallhatott előadásokat, vitákat.
Hozzászólások