Szeptember negyedikéig látogatható a pécsváradi vár Szent László-termében a hazai kézműves társadalom különleges vagabundja, a Mezőtárkányban élő Kovács Tibor kiállítása. A tárlatot Dékány-Szabó Ildikó megnyitón elhangzott beszédének közreadásával ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Kedves vendégeink!
A nagypalli Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület elnökeként hadd köszönjem meg Gászné Bősz Bernadettnek – a pécsváradi vár lelkének – a fogadókészséget. Így sikerült meginvitálnunk kiállítani Kovács Tibor gyékényfonó nagymestert, a magyar népművészet kiemelkedő, sokműfajú alkotóját. De róla majd Kutas Éva szól!
Én hadd mondjam el: a mi kézműves hagyományőrző egyesületünk huszonkét évvel ezelőtt alakult meg Nagypallban. Nagyon sokat köszönhetünk a Régi Mesterségeket Felelevenítő Egyesület alapító elnökének, Bérces Boldizsárné Erzsikének. A tagjaink többsége csuhéfonó, de van köztünk gyékény- és sásfonó, népi bútorfestő, keramikus, mézeskalácsos, szövő, gyöngyfűző, szalmafonó, pacskerkészítő, sőt, ötödik generációs vándorméhész is.
Nyári táboraink a kezdetektől népszerűek, de az idei évben ismét nagyobb szakmai programsorozatba vágtunk bele. Ennek a nyitórendezvényén köszöntöm most a megjelenteket. Kovács Tibor különleges kiállítása szeptember elejééig látogatható a Szent László teremben, s mához pontosan hét hétre, szeptember elsején délután kezdődik a pécsváradi várban az idei Csuhé – Gyékény – Sás Konferencia, majd másnap Nagypallban zajlanak szakmai programok. A konferencián szó lesz a kézműves utánpótlás kérdéséről, az alapanyag beszerzésről is. Szeptember harmadikán, szombaton aztán Zengővárkonyban, a Tájházban és udvarán lesz nagy kézműves ünnep, kézműves vásárral egybekötve. Akkor nyílik meg a Tájházba áttelepített Szalma-Kincs-Tár. Idén ősszel aztán ismét lesz Kukoricafesztivál Nagypallban.
Hadd mondjam el: kézművesházat 2014 októbere óta üzemeltetünk a nagypalli önkormányzat támogatásával, s ott nyílott meg 2018 áprilisában a Kárpát-medencei gyűjtőkörű, három teremből álló Csuhé – Gyékény – Sás Állandó Kiállítás, száz-száztíz alkotó munkáiból.
Féltett, emblematikus tárgyunk egy csuhé jegyajándék. Ezt még a Csehszlovákiából történt kitelepítés előtt kötötte egy garamszentgyörgyi iskolás legényke. A családjuk Nagypallba került. Kácsor András aztán beleszeretett egy palli sváb lányba, Ripszám Annába, és a gyönyörű csuhé táskát adta a menyasszonyának jegyajándékként. András bácsi sajnos már meghalt. A megözvegyült Anna néninek hála: ez a különleges jegyajándék is a Csuhé – Gyékény – Sás Állandó Kiállítást gazdagítja. Büszkék vagyunk rá, hogy látható ott a mai nap főszereplőjétől, Kovács Tibortól is egy csodaszép, nagy, gyékény tároló edény.
A Régi Mesterségek Egyesület tagjai rendszeresen részt vesznek a jelentős hazai és nemzetközi kézműves pályázatokon, kiállításokon. A „Fonható növényi anyag” konferenciáknak 2004 óta voltunk társrendezői, részben házigazdái. Ezek a Tüskés Tünde szervezésében megvalósult országos és nemzetközi kézműves rendezvények hagyományosan Pécsváradon, Nagypallban és Zengővárkonyban zajlottak. Lehet, hogy hihetetlennek tűnik! Az egyik nagypalli konferencia-napon az is előfordult, hogy a fonható növényi anyagok oktatása huszonhat párhuzamos szekcióban történt!
Egyesületünk az évek során meglátogatta Szlovéniában, a Mura-vidéken dolgozó magyar és szlovén csuhéfonókat is. Jártunk az ófalusi „székesek” műhelyeiben. Igen szoros szakmai és emberi kapcsolatokat ápolunk egy kárpátaljai településsel, Viskkel, ahol nemrég még 1400 (!) magyar asszony és gyerek foglalkozott csuhéfonással. Kilenc alkalommal voltunk katalizátorai a viski Csak tiszta forrásból kézműves ünnepeknek és konferenciáknak az ottani Kölcsey Ferenc Középiskolában. Ezen előadtak, oktattak helyi pedagógusok, kutatók és magyarországi alkotók meg kutatók. Újszerű szervezési megoldásként a viski konferenciákon, az iskola dísztermében a helyi csuhéfonók egész nap dolgoztak, kötötték a kosaraikat, közben örömmel hallgatták a konferenciát. Volt, hogy az egyik előadás után a viski Balabán testvérpár könnyek között mondta: Életünkben először éreztük úgy, mintha egyetemre járhattunk volna…
Kárpátaljai szakmai-emberi kapcsolatainkat a covidos évek se szakították meg. 2021 tavaszán Szél Ágnes Aranykazetta Életmű-díjas fotóművész a nagypalli állandó kiállításunk anyagából hozott létre tárgyfotó kiállítást Történeti és kortárs alkotások a kárpátaljai csuhéművesség fővárosából, Viskről címmel. A Csoóri Sándor pályázat segítségével megvalósult tárlatot a tihanyi, majd budapesti bemutatás után tavaly szeptemberben kivittük Ukrajnába, a Huszti vár közelében lévő Viskre, és közreműködtünk ennek, az immár állandó kiállításnak a megrendezésében a Tisza-parti település „Fodó Sándor” Közösségi Házában.
Befejezésül el kell mondanom: amikor évekkel ezelőtt a viski csuhéfonó asszonyok ott, a távoli Máramarosban hírét vették, hogy a pécsváradi református templom orgonájának a felújítására gyűjtenek, ők ahhoz ugyanolyan zsűrizett csuhé kenyérkosarak küldésével járultak hozzá, mint amilyenekből mi kínáljuk majd a mai kiállításmegnyitó után a nagypalli pogácsát…
Köszönöm a figyelmüket.
Hozzászólások