Cigánysors, a cigányság történeti múltja és jelene III. • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Cigánysors, a cigányság történeti múltja és jelene III.

Még 2017-ben jelent meg Pécsett a fenti címmel jelentkező kötet a városunkban székelő Erdős Kamill Cigánymúzeum és a Pécsi Cigány Kulturális és Közművelődéi Egyesület közös kiadásában.

A 2017-es kötet címlapja (A szerző felvétele)

A cigányságra fokozott veszélyt jelentő társadalmi jelenségeket említi dr. Kosztics István, az egyesület elnöke a könyv bevezetőjében, majd így folytatja: „Ezért fontos, hogy az egyesületünk által kezdeményezett, közel húsz éve folyó, a cigányság múltját, történelmét, haladó és felvállalható hagyományait kutató és feltáró történelmi, levéltári munkát megbecsüljük. A feltárt ismereteket az évente tervezett cigány történeti konferenciánkon a téma iránt fogékony és érdeklődő közönséggel is megosszuk. A kutatások eredményeit, az előadások anyagát a Cigánysors című kötetünkön keresztül még szélesebb rétegekhez is eljuttatjuk.”

Márfi Attila nyugalmazott főlevéltáros, felelős szerkesztő a bevezetőjében ismerteti az eddigi kutatómunka eredményeit, a munka szerzőit, tanulmányaik tartalmát. A végén leszögezi: „… annak a reménynek kell hangot adnunk, ami segítségével ezek a nemes értékteremtések folytatódhatnak, és példát is adhatnak az utánunk jövő generációknak…”

Ebben a tartalmas összeállításban a 2009-től rendezett tudományos konferenciák válogatott előadásai láttak napvilágot nyomtatott formában. Az első rész a cigányság köztörténetéről szóló előadásokat tartalmazza. Váradi János fővárosi történész, romológus Abaúj-Torna vármegye cigány népességéről írt a 19. század második felében, Gaucsik István, a pozsonyi Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete tudományos munkatársa az 1927-es csehszlovákiai cigányellenes törvényt összegezte.

Rozs András pécsi nyugalmazott főlevéltáros az MSZMP baranyai cigánypolitikáját, Mészáros Ádám barcsi muzeológus az ottani beás cigányok életmódjának, kapcsolatrendszerének változásait, Márfi Csenge Kata, a baranyai kormányhivatal ifjúsági tanácsadója Alsószentmárton közösségének munkaerő piaci vizsgálatát, Rácz Attila, a Budapest Fővárosi Levéltár főlevéltárosa, főosztályvezetője pedig a fővárosi hatóságoknak az ottani cigány származású állampolgárok 1957 és 1989 közötti hivatali megítélési elemzését tette közzé.

A második részben a cigányság kultúra- és szellemtörténetéről szóló előadások kaptak helyet. Elsőként Tegzes Ferenc nyugalmazott pécsi főlevéltáros tanulmányát kell említenem, aki a roma jelképeket összegezte. Nagy Pál pécsi, debreceni romológus, történész vitairatot tett közzé a cigányokat és romákat érintő politikai körképéről napjainkban. Cserti Szabó Tibor, a PTE Romológiai Tanszékének docense a következő címmel látta el tanulmányát: ”A Roma Integráció Évtizedének számszerűsített eredményei az oktatás és foglalkoztatás területén Közép-Kelet Európában.”

Az egyesület kiadványai (A szerző felvétele)

Békési András helyi romológus a közoktatásban jelentkező roma-cigány integrációról szólt, Harmat József székesfehérvári könyvtáros a Köröm községi cigánymisszió eredményeit összesítette. Márfi Attila pécsi nyugalmazott főlevéltáros az előző két kötetet mutatta be írásában. Kedves, azóta elhunyt barátunk, kutató-társunk, Frankovics György (1945-2016) három tanulmánya zárta a sort. Idézzük pontos címüket. „Om da mare, divovi, óriások – roma – szláv és magyar párhuzamok” az első, ezt követte a „Dráva menti és szerbiai cigány mesék, valamint romákról szóló horvát legendák,” és végül a harmadik „A magyarországi horvát mesék világából, illetve világáról roma utalásokkal” címet viselte.

A kötet végi In Memoriam rovatban az elhunyt Kovács József Hontalan (1950-2017) mohácsi költő barátunktól Kosztics István, Frankovics Györgytől pedig Márfi Attila búcsúzott ékes szavakkal. Sajnos, a szűkös anyagiak miatt az első két kötetben szereplő archív fotógyűjteménytől el kellett búcsúznunk. A felelős szerkesztő Márfi Attila, a társszerkesztő és a szerkesztő munkatársa Kosztics István, a tördelő szerkesztő Mesics Róbert, a lektor Bana József volt. Munkájukat szerkesztő bizottság segítette.

Az első két kötet utáni kiadási szünetet éppen az magyarázza, hogy a pénzhiány miatt az egyesület vezetőjének, munkatársainak nagy erőfeszítéseikbe került e hézagpótló tudományos munka megjelentetése, és azóta már egy újabb kötet is napvilágot látott 2021-ben, mindkettő az illetékes minisztérium támogatásával.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS