Fekete föld, fekete ég, elmerül, ajkak között táncol, több napos, szaga van, undorító, ti megeszitek, nekem ki kell zárni, sötétet szór az éjszakába, hazugságokat karcolok a fák törzsébe, önmagamat csapom be legjobban, lágy, de gyűlölöm, hogy lágy, a szaga kígyóméreg, mint a ti szagotok, ha ti nem haltok bele, akkor én fogok, szédülés, szárnyaitok már soha nem nőnek, zöldeskék harmat ül az arcotokra, elkezdődik, egyedül, nyolc darab lélegző tetemmel, polip karjai vagytok, én a feje, irányítanék, de nem tudom, mit teszek, ti pedig nem akartok elfogadni fejnek, mert tulajdonképpen nem vagyok különb, mi vagyunk a polip kilenc agya, a macska kilenc élete, ezer felé tartunk, de ti mégis inkább egyfelé, mint én, megvakulok, elveszek, körülöttem táncol a nyolcféle valóság, ti mind egyéniségek vagytok, én nem.
Hozzászólások