Stein Lilla
A polip kilenc agya
Fekete föld, fekete ég, elmerül, ajkak között táncol, több napos, szaga van, undorító, ti megeszitek, nekem ki kell zárni, sötétet szór az éjszakába, hazugságokat karcolok a fák törzsébe, önmagamat csapom be legjobban, lágy, de gyűlölöm, hogy lágy.
Bocsánatot kér
Megint valami baja van. Kimegy a konyhába sírni, azt hiszi, ott nem veszem észre, vagy talán pont arra játszik, hogy majd észreveszem, és megvigasztalom. Igen, valóban ez lesz, de arra még várnia kell. Először megnézem ezt a videót, ha már elkezdtem.
Megfulladtak
Ezer dolgot kipróbáltam már, miközben egyet sem akartam. Bekerültem a focicsapatba, csörgődobos voltam a zenekarban, matekszakkörre jártam, gyűlöltem az összeset, mindnél úgy éreztem, hogy megerőszakolom önmagam, pedig nincs is önmagam, nem tudom, ki vagyok.
A nap utcái
Porból van, lélegzetcsík,
Folyik a bőr alá, halványlila erek,
Emberszínű, húsállagú,
Tükröződő szivárványhártya.
Nézem a kék eget,
Minden felhő rózsaszín
Tényleg minden jó
A mai nap tökéletes lesz. Felszeletelem a paradicsomokat, felforrt a víz, beleszórom a tésztát. Ma minden jó lesz, mindennek sikerülnie kell. Három év, három egész jó év, igaz, voltak nehéz időszakok, de túl vagyunk rajta, már minden rendben van, nem panaszkodhatok.
Papírlapok
Koszfolt, üveg, szakadt levélpapír. Apró galacsinok, foszlányok, darabok, szeletek a mindenségből. Angyalszárnyak, tejes tea, tündérporba mártogatott kalózhajó. Pára az ablakon, párába rajzolt kivehetetlen ábrák, színes tésztacsíkok, sárga, zöld, rózsaszín, fehér betűtészta.
Partnereink
