Ezer dolgot kipróbáltam már, miközben egyet sem akartam. Bekerültem a focicsapatba, csörgődobos voltam a zenekarban, matekszakkörre jártam, gyűlöltem az összeset, mindnél úgy éreztem, hogy megerőszakolom önmagam, pedig nincs is önmagam, nem tudom, ki vagyok, kitűnő tanuló, akinek nincs személyisége. Fogalmam sem volt, mit kezdjek magammal, életeket menteni, mert az szép dolog, az orvosira viszont nem vettek volna fel.
Maradt ez. Dagadt nő üvölt velem, a homlokán kidagadnak az erek, nem szabályos eljárás, valóban nem az, valamit kihagytam, mindig mindent elfelejtek, mióta itt vagyok, nem koncentrálok, csak szorongok, gyengülő pajzs, óriási támadási felület, elfogyok, minden elveszik, elengedem, pedig nem akarom, megérdemelné azt a kurva bírságot, már csak azért is, mert egy köcsög, senki nem veszi észre, hogy nekem itt nem jó, talán én magam sem, hol lesz a vége, nézek a távolodó autó után, felírom a rendszámát, követni akarom, agyonverni, párnába fojtani az arcát. Az én álmaim már azelőtt meghaltak, hogy megszülettek volna.
Hozzászólások