(A természet irtózik az ürességtől.)
______________Arisztotelész
Műveletlen földön belep mindent a gaz,
a nagy igazság is kezdetben kis arasz.
Az esti kétely az élet örök bölcse,
képes arra, hogy nyelvét magára öltse.
A rest éjben mindig ott lapul egy kamasz,
teszi a dolgát, álmokból reményt falaz.
Lehet, ma aprócska mag még gyümölcse,
de elég, hogy a hitet másokba öntse.
Kőbe vésett arcon merev a mimika,
üres szemekben már nem látszik fifika,
amivel valaha Nagy Sándort tanított,
de üzeni, attól még lehet igaz, ha tiltott.
Hitvány és erkölcsös boldogságot keres,
de az utókornak az utóbbi a hiteles!
Hozzászólások