Ki oroz el kitől, mit –
szegénységből nyomorúságot,
gazdagságból nélkülözést?

Bűnt szembesítünk a bűntudattal –
jogos hiányt a pazarlással?
Életút fut sorscsapással szembe,

a hídpillérek nem harmonizálnak:

Rugaszkodj neki,
ha végig akarsz menni –
logikai bakugrás,
érzelmi kárvallás.

Mert megloptak, az érték nincsen –
csomóba rándul a forró kása
és égeti a beleit az evőnek,
ha a másikat koplalás várja?

Házat cserélünk lakásra,
és oly alacsony az ára,
összedúlva mindenünk
és még pár millió járna.

Hogy vagy költő, Vasi? –
nincs csereértéked?

Becsületesnek hiszed magad,
s mindened elkótyavetéltek?

Magyar Világ, 2009. augusztus 20.

Megosztás

Tweet