Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
1943: Dr. Székely György társulat-szervezési megbízása
A Pécsi Napló első oldala (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
A liberális szellemű Pécsi Napló (1892-1944) közölte 1943. június 18.-án, pénteken a következő hosszas tudósítást Pusztai-Popovits József tollából, „Pécs város hatósága dr. Székely Györgyöt bízta meg a pécsi színtársulat megszervezésével” címmel, „November első felében nyitja meg kapuit a Pécsi Nemzeti Színház” alcímmel. A cikk keltezésének dátuma június 17. volt.
Esztergár Lajos dr. polgármester 1941 (Forrás: Wikipédia)
„Pécs szab.(ad) kir.(ályi) város színügyi szakbizottsága dr. Esztergár Lajos polgármester elnöklete alatt csütörtökön délben 12 órakor tartott ülést, a városháza tanácskozó termében. A színügyi szakbizottság tagjai részéről talán még sohasem nyilvánult meg olyan nagy érdeklődés az ülés, illetve annak tárgysorozata iránt, mint éppen most. Az ülés tárgysorozatán mindössze egy tárgy szerepelt. Felirat intézése a m.(agyar) kir.(ályi) vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a Pécsi Nemzeti Színház művészeti vezetése ügyében.
Mint ismeretes, Pécs város hatósága arra kérte a kultuszminisztert, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetőt (sic!) kapjon. A kultuszminisztériumból nemrég meg is érkezett a leirat, amely tudomására adta a város hatóságának, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárult ahhoz, hogy dr. Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház (sic!) igazgatója a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetését elvállalhassa. Tekintettel arra, hogy a város hatósága a kultuszminisztertől elvi hozzájárulást kért a művészi vezetői teendők ellátásához, a kultuszminiszter viszont személy szerint nevezte meg a művészi vezetőt, a város színügyi bizottsága elhatározta, hogy feliratot intéz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, akit arra kér, hogy a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetője a budapesti Nemzeti Színház mindenkori igazgatója lehessen.
Németh Antal dr. (Forrás: Wikipédia)
Ugyanebben a feliratban a város hatósága arra kéri a kultuszminisztert, hogy rendeletileg szabályozza a budapesti Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közötti kapcsolatot, a Pécsi Nemzeti Színház ’nemzeti’ színház legyen, végül pedig a kultuszminiszter háromévi időtartamra intendánsi jogkörrel ruházza fel Németh Antalt, a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetőjét. A színügyi szakbizottság felhatalmazást adott dr. Esztergár Lajos polgármesternek arra, hogy dr. Németh Antal ebben a színi szezonban a Pécsi Nemzeti Színház színészeinek szerződtetéséről megbízottja útján gondoskodjék.
Dr. Székely György
(Forrás: Wikipédia)
Németh Antal dr. a Pécsi Nemzeti Színház művészi vezetője dr. Székely Györgyöt, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét bízta meg a pécsi színtársulat megszervezésével. Ez azonban még koránt sem jelenti azt, mintha a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói kérdése megoldódott volna. Az igazgatói állás végleges betöltése még most is teljesen nyitott kérdés, mert Németh Antal dr. csak művészi vezető, Székely György dr. pedig csak adminisztratív irányító. Székely György dr.-nak a Pécsi Nemzeti Színház adminisztratív irányításával való megbízatása biztosíték arra, hogy az adott körülmények között olyan ember kerül a színház élére, aki fiatal, tehetséges, évek hosszú során keresztül dr. Németh Antal munkatársa volt, és sokat járt külföldön, ahol a színházi kérdéseket tanulmányozta.
Székely György dr. 1918-ban született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a magyar fővárosban végezte el. Ugyanott iratkozott be a Pázmány Péter Tudomány Egyetem bölcsészettudományi karára, ahol német-angol nyelvet, valamint esztétikát tanult. 1940-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Nagyon érdekes, hogy doktori értekezése színházi problémáról szólt. Székely György dr. doktori értekezésében az utolsó 50 év angol dramaturgiájával foglalkozott. A doktori diploma megszerzése után 1941-ben Székely György dr. a budapesti Nemzeti Színházhoz került, ahol lektorként működött. Itt bőséges alkalma nyílott arra, hogy a színházi rendezést elsajátítsa.
Budapesti Nemzeti Színház 1920-as évek (Forrás: Wikipédia)
Részt vett a budapesti Nemzeti Színház külföldi vendégjátékain is. Ő készítette elő Vörösmarty Mihály ’Csongor és Tünde’ című darabjának berlini és mostani szófiai előadását is. 1942. év májusában a weimar-firenzei európai kulturális találkozón (sic!) a magyar csoport színházművészeti részét is ő vezette. 1942-től kezdve Székely György dr. a rádióban is több színdarabot rendezett már. Ez év januárjában pedig egy nagyobb színháztudományi előadássorozat keretében Frankfurt am Meinban (sic!) érdekfeszítő előadást tartott ’Népi elemek a magyar színházi kultúrában’ címmel. Székely György dr. a Pécsi Nemzeti Színház adminisztratív irányítója egyébként csütörtökön reggel a magyar fővárosból Pécsre érkezett. Első útja a városháza főjegyzői hivatalába vezetett, ahol a színügyi szakbizottság döntése után érdeklődött. Itt tudta meg azt az örömhírt, hogy a Pécsi Nemzeti Színház adminisztratív irányításával őt bízták meg. Székely György dr. pécsi tartózkodását felhasználtuk arra, hogy megérdeklődjük, milyen munkaprogramot készített magának, és mik a jövőbeni tervei.
Vörösmarty: Csongor és Tünde plakátja Anno (Forrás: Wikipédia)
– Mikor kezdi meg a pécsi színtársulat szervezését? – tettük fel a legelső kérdést, amelyre Székely György dr. a következő választ adta: – Még ma. – Nem gondolja, hogy egy kissé későn lát hozzá a színtársulat megszervezéséhez? – A megbízást csak most kaptam, és így én tulajdonképpen csak most kezdhetem meg működésemet. – Tulajdonképpen most ki a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal dr. vagy Ön? – Jogi szempontból még nem döntötték el ezt a kérdést. A probléma megoldása még folyamatban van. – Milyen célkitűzésekkel kezdi meg működését? – A cél az, hogy egy országos decentralizálási folyamat induljon meg, amely azonban úgy értendő, hogy vidéken is legalább fővárosi nívójú előadások kerüljenek a közönség elé. Ennek gyakorlati megvalósítása elsősorban a teljesebb prózai műsor, valamint minden műfajú színházi produkciók megjelenítésének korszerű és európai nívójú színpadra vitele.
– A pécsi színtársulat tavalyi tagjai közül szándékozik-e valakit leszerződtetni az idén is? – Ezt ebben a pillanatban még nem tudom megmondani. Lehetséges, hogy a tavalyi színészek közül megállapodást kötök valakivel. – Mikor kezdi meg működését a Pécsi Nemzeti Színház? – Az eddigi jelek szerint körülbelül október végén, de legkésőbb november első felében nyitja meg kapuit a Pécsi Nemzeti Színház. – Az új színtársulat éppen úgy fogja járni a vidéket, mint a tavalyi? – Feltétlenül! Itt említem meg, hogy az általam szerződtetett színészek és színésznők sokkal kedvezőbb feltételek mellett fognak vidékre kiszállni, mint az elmúlt esztendőben. – Fenntartja-e ez évben a színész menzát? – Természetesen. A menza fenntartása a színészek kívánsága, amit minden körülmények között teljesíteni kell, annál is inkább, mert a menza már tavaly is nagyon szép eredménnyel működött.
Frankfurt am Main Kaiserplatz 1880 (Forrás: Wikipédia)
– Milyen műsorral lepi meg a város közönségét? – Ebben a színi szezonban a pécsi színtársulat két csoportra oszlik majd. Az egyik a prózai, a másik pedig az operett csoport lesz. – Lesz-e valamilyen átalakítás a pécsi színház színpadán? – Én ebben a pillanatban érkeztem meg, és még nem volt időm felvenni az érintkezést a város műszaki ügyosztályával. Tervem az, hogy még két napot töltök itt Pécsett csak azért, hogy a színház színpadának átalakításáról megbeszéléseket folytassak a műszaki ügyosztály vezető tisztviselőivel. Ha azt akarjuk, hogy a Pécsi Nemzeti Színház hivatása magaslatán álljon, és egészen korszerű legyen, akkor feltétlenül szükség van arra, hogy a színházban és a színpadon bizonyos változtatásokat eszközöljünk.
– Milyen anyagi támogatást kap a Pécsi Nemzeti Színház a város és a kultuszminisztérium részéről? – Tudomásom szerint Pécs szab.(ad) kir.(ályi) város hatósága az elmúlt évben minden tőle telhetőt elkövetett, hogy a színházat anyagilag messzemenően támogassa. Az 1942/43-as évi színi szezonban a város hatósága igen tekintélyes összeggel támogatta a Pécsi Nemzeti Színházat. Úgy tudom, hogy dr. Esztergár Lajos polgármester rövidesen abban a helyzetben lesz, hogy bejelenthesse, miszerint a város hatósága a színház tavalyi szubvencióját lényegesen felemeli. Ugyanakkor kilátás van arra is, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ebben az esztendőben már anyagilag is támogathatja a Pécsi Nemzeti Színházat.
Kolozsvári Nyári Színkör Anno (Forrás: Wikipédia)
– A helyes tulajdonképpen az lenne, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter államosítaná a Pécsi Nemzeti Színházat. A magyar színházi élet történetében van már példa arra, hogy a kultuszminisztérium messzemenő és állandó anyagi támogatásban részesít vidéki színházat. Itt van a kolozsvári Nemzeti Színház (sic!), amely most nemrég ünnepelte fennállásának 150-ik (sic!) évfordulóját. Pécs éppen olyan fontos kultúrcentrum, mint Kolozsvár. Az egyik Keleten, a másik Délen, az egyik Erdély szellemi fővárosa, a másik pedig a Dunántúl szellemi központjában teljesít nagyon fontos kultúrmissziót. Ez az a szempont, amelyet figyelembe kellene venni, amikor a színház állami támogatásáról esik szó – fejezte be nyilatkozatát Székely György dr., a Pécsi Nemzeti Színház adminisztratív irányítója.”
Így szólt a hosszú terjedelmű, sok jelentős információt tartalmazó cikk. A következő részben az új színigazgató személyéről, megválasztásának körülményeiről, jogosultságairól esik majd szó.
Hozzászólások