Pécsi Nemzeti Színház 1910 (Forrás: kitervezte.hu, – Wikipédia)
Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.
1929 néhány fontos színházi híre
Az 1929-es év kis színházi hírei közül a konzervatív szellemiségű Dunántúl (1911-1944) az év június 27.-i „Színház” rovata „A színházi iroda hírei” közül a „Fedák Sári vendégfellépése a pécsi Nemzeti Színházban (sic!)” címűt választottam ki. „Fedák Sári, a magyar színművészet világhírű büszkesége a pécsi Nemzeti Színház együttesével július 1-én, hétfőn, kedden és szerdán vendégszerepel színházunkban. Ezúttal Bus Fekete László (sic!) Budapesten és Bécsben több száz előadást megért szenzációs sikerű operett-újdonságában, a Pista néniben (sic!) ragyogtatja azt a kivételes színjátszó művészetet, mely őt az európai színjátszás zenitjére emeli. A társulat hosszú idő óta készül a Pista néni bemutatójára, s így e napokban ismét forró hangulatú, felejthetetlen szépségű színházi estéink lesznek. Jegyek a színház pénztáránál már most előre válthatók.”
Fedák Sári 1925 körül (Forrás: Wikipédia)
Amint olvasható, „megadta a módját” a lap a „beharangozónak,” amikor Fedák Sárit (Sarolta Klára, 1879-1955) jellemzi a színházi világban, európai jelentőségű művésznek emelvén. Bús – Fekete László kora neves darabírója volt, akinek sikerei túlterjedtek országunk határain. Nem csoda hát, hogy Fedák Sárink örömmel választotta vidéki vendégszereplésénél egyik akkori sikerdarabját. Bús-Fekete (Schwarcz) László (1896-1971) író, forgatókönyv író pályája során használta a Fekete, a Bús, a Trauerschwarcz Pinkász alkotói neveket is. Színpadi szerzőként. librettistaként, film forgatókönyv íróként szintén ismert volt.
Most térjünk rá a liberális szellemiségű Pécsi Napló (1892-1944) 1929. október 2.-i „Színház” rovatának akkori híreire. Az első így szól. „– A városi színház kedvezményes bérlői az esedékes október havi részletet a mai naptól október 5-ig bezárólag fizethetik be, a színház nappali pénztárában. Hivatalos órák: délelőtt 8 – ½ 10-ig, délután 2 – 3-ig és este 7-től 8-ig. Horváth Kálmán a bérlet iránt érdeklődőknek minden felvilágosítással szolgál, és telefonhívásra is tiszteletét teszi. Telefon: 4-36.”
A másodiknak külön címe is van, „Lakást a színtársulatnak.” Így szól: „Akinek kiadó lakása vagy nélkülözhető szobája van, az jelentse be a nappali pénztárban reggel 8 – 9-ig, délután 2 – 3-ig, este 7-től 8-ig. Telefon 4-36”
Bús-Fekete László (Forrás: Wikipédia)
A harmadik már nem a pécsi, hanem az ország egy másik színházáról szól. „– Válságba került Vásárhelyen a Sebestyén-társulat.” Így szól. „Sebestyén Mihály miskolci színigazgató terjedelmes beadvánnyal fordult Hódmezővásárhely városához, amelyben kéri, hogy a múlt évi vigalmi adó hátralékot és az idei vigalmi adót teljes egészében engedje el neki. Mint a beadvány mondja, köztudomású, hogy a Nyári Színkör előadásai félig üres házak előtt zajlanak le, gyakran még a világítási költségeket sem veszi be a pénztár.
Sebestyén igazgató, mint említi, az idén a tavalyi bevétel 50 százalékát sem érte el, s a vásárhelyi mérlegét horribilis veszteséggel kénytelen lezárni. Az a veszély fenyegeti, ha a város még a vigalmi adó elengedésének kedvezményében sem részesíti a színházat, hogy a direktor a 100 tagú társulatot fizetni, sőt elutaztatni sem lesz képes.”
Végül a negyedik is „ellép” Pécstől, egészen Győrig, „Lejárt színházi pályázat” címmel. „A Győrött felépítendő színházra a kitűzött határidőig tizenhét tervpályázat érkezett Győr városához, melyeket október 4-én tartandó ülésén fog a színház tervpályázatának elbírálására kiküldött szakbizottság fölbontani, és a kitűzött díjak odaítélése tárgyában véleményt adni.”
Horváth Kálmán (Forrás: Wikipédia)
Az első két hír tehát a helybélieket tájékoztatta az éppen aktuális színházi eseményekről. A mai olvasó is érdeklődéssel olvashatja a bérletesek helyzetét, Horváth Kálmán (1877-1948) operett énekes, színész, színigazgató pécsi „parkoló pályára” való ideiglenes kerülését, amelyről nem szól a hivatalos életrajza. Már csak ezért is érdemes volt ezt a hírt közölni. A második pedig azért érdekes, mert egy „új színt” mutat meg a színházunk életéből: a tagok lakás keresésének akkori gyakorlatát.
A harmadik Sebestyén Mihály (1893-1977) színész, színigazgató színházvezetői nehézségeiről szól, amihez nincs mit hozzátennem. Az utolsó pedig egy kezdődő győri színházépítési tervről szól, amelynek később folytatása következett.
A „Rádió-műsor” rovatban elsőnek a „Kalliwoda Olga énekel ma a budapesti rádióban” című tudósítást közölték. „K. Kalliwoda Olgát, városi zeneiskolánk kiváló énektanárnőjét nagysikerű külföldi turnéja után a budapesti rádió igazgatósága ma este fél 10 órai kezdettel tartandó 50 perces dalestre hívta meg. A művésznő ezúttal Massenet és Hubay dalokat ad elő, melyeknek – Kalliwoda Olga népszerűségénél fogva – bizonyára sok hallgatója lesz.”
Kürschnerné Kalliwoda Olga (1886-1952), a városi zeneiskola igazgatójának felesége híres énekművész és –tanár volt. Tanára volt pécsi évei alatt a később világhírűvé emelkedett basszistánknak, Ernster Dezsőnek (1898-1981).
A színházi hírek a lap 7. oldalán, a kis hírek között kaptak helyet szokás szerint. Ezt követték – egy reklámmal elválasztva – a sporthírek, majd két újabb reklám-rajz után a rádió-műsor következett. Az oldalt a lap fontos bel-adatai zárták. Ekkor dr. Krasznay Miklós volt a felelős szerkesztő, a felelős kiadó dr. Werner István volt, az újságot a tulajdonos nyomtatta ki a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Részvénytársaságnál.
Pécsi Napló (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
A következő „kis színházi hír” a Dunántúl 1929. november 14.-i számának hasonló rovatában látott napvilágot, és „Színielőadás a pécsi keresztényszocialistáknál” címet viseli. „A pécsi keresztényszocialista egyesületben József utca 15., vasárnap este 8 órakor színre kerül a ’Méltóságos csizmadia” című 3 felvonásos bohózat, amelyben az Arany János önképzőkör tagjai játszanak hálásabbnál hálásabb szerepeket. A darab kifogyhatatlan a szellemes és kacagtató helyzetekben, és egy kellemes és vidám estét jelent. Előadás után tánc. Belépő díj nincs. Önkéntes adományokat a kiadások fedezésére szívesen fogad a rendezőség.”
Ez egy teljesen más jellegű színházi hír volt, mint az első. Ugyanis a műkedvelő színjátszó társulatok közül – amint látjuk – a helyi keresztényszocialisták is kivették részüket. Az is jellemző, hogy a megnevezett önképző körük egy könnyű fajsúlyú darabot választott ki előadásra.
A konzervatív szellemiségű Dunántúl (1911-1944) is közölt humorosnak szánt írásokat. Az 1929. június 29.-i lapszám „Bökszínház,” rajzokkal is ellátott rovata is ilyen volt. Azonban először le kell szögeznünk, hogy ne várjunk a mai olvasó szemével mai színvonalú humort ezektől az írásoktól, másrészt pedig azt, hogy színházról alig szólnak ezek a kis „szösszenetek.” Ebben a cikkben is csupán kettő szólt a hétből! Ezt a kettőt közlöm most.
„– Miért vesz maga mindig a jobboldalra jegyet, ha színházba megy? – Az orvosom azt mondta, hogy a szívem nem jó és ártalmas dolog, ha baloldalon alszom.”
Hódmezővásárhely, Nyári Színház, 1928 (Forrás: Wikipédia)
„– Vidéken folyik a műkedvelő előadás. Teljesen üres a ház. Egy viccnél azonban a karzatról hangos kacaj hallatszik. A kómikus (sic!) oda fordul partneréhez és odasúgja: – Te, én azt hiszem, ott fenn hallgatódzik valaki.”
A többi, viccnek szánt „írásocska” közül egy jobbat választottam ki:
„– Mi a véleménye a világbékéről? – Hogy amíg a feleségem él, alig valósul meg.”
Ezt követően, kommentár helyett a következőkkel fejezem be ezt a részt is. Helyi színházi adataimat ez alkalommal is a Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, a fővárosban, 1992-ben kiadott, „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949” című két kötetes forrásmunka adataiból vettem.
Hozzászólások