Dicsértessék az élet • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Dicsértessék az élet

 

Mi, mind, lehettünk volna akárkik,
hisz Isten szava örök s baráti,
de pecsételve küldi a sorsunk,
apák és anyák őseit hordjuk.

Látod, ellene bárhogy törekszel,
ember szögel embert a keresztre,
kísértnek ők, s vannak elválások,
színlelések és a megbánások.

A hazugság fáj, oly sok a bitang,
a sánta kutyát inkább etessük,
és gyűjtögessük a csendes estét,
amikor fogy, majd elő vehessük.

Körülöttünk ördögök s angyalok,
és a fájdalom néha parancsol,
egyik vinne, másik még magasztal,
szívünk az ék közöttük, s vigasztal.

Mert hiába tél, öntözz csak tavasz,
olvassz fel vágyat, napokról havat,
bontsd vitorlád háborgó tengeren,
és mint Krisztust visz majd a körmenet.

 

  1. április, Szelek hava

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS