A pénzügyi-számviteli szakma 2023. évi legnagyobb rendezvénye kerül megszervezésre Pécsen 2023. június 5-én és 6-án. A rendezvényen a Pécsi Pénzügyi Napok, a Nemzetközi Adókonferencia, a Számviteli Konferencia szakmai tartalma és a PTE-KTK kutatási konferencia témái és előadói egyaránt megjelennek. Az okleveles adószakértők, adótanácsadók, okleveles könyvvizsgálók, könyvelők szakmai szervezetei, a PENTA UNIÓ Zrt., a NAV és a PTE-KTK által szervezett rendezvényen résztvevőként egyszerre négy konferenciát látogathat meg egy időben, egy helyszínen, vagy online. A szakma legaktuálisabb, legizgalmasabb kérdéseire a legnépszerűbb előadók adnak élvezetes formában, autentikus válaszokat.
A következőkben a 2 plenáris ülés, 11 szekció 80 előadásából készítettünk ízelítőt nem titkolt kedvcsinálóként.
Prof. Dr. Kovács Árpád: Költségvetés viharzónában
„Bemutatom a globalizáció visszarendeződése, a közelünkben zajló, beláthatatlan gazdasági-társadalmi kockázatokat hordozó, államháztartási célrendszereket átíró háború következményeit, a multinacionális vállalatóriások szerepét a világpolitika érdek- és értékrendszere alakításában. Ezt követően honi tényezők alapján foglalom össze a magyar gazdaság és államháztartás jelenlegi és várható helyzetét, alkalmazkodását, a vele szembeni várakozásokat s a szélesebb értelemben vett kormányzati cselekvési forgatókönyv-választás lehetőségeit.”
Dr. Herich György: Nemzetközi Adózás szekció
„Minden tudományterületnek vannak axiómái. A nemzetközi adózásban is azt tanítottuk/tanultuk, hogy vannak ilyenek. Azt tanultunk, hogy a kettős adóztatási egyezmények fő célja a kettős adóztatás elkerülése, hogy alapelv a vállalkozások szabadsága, hogy az államoknak adószuverenitása van az adózási kérdésekben, hogy a nemzetközi jog felülírja a belső jogot, hogy a bírósági döntések konzisztensek – ezeket az axiómákat, ebben a formában felejtsük el!”
Ellenőrzési szekció
Horváth Gábor: „Az ellenőrzési körkép keretében szeretném megismertetni az érdeklődőkkel a NAV Ellenőrzési tervének alapjául szolgáló tapasztalatokat, eredményeket, azokat a tényeket, amelyek alátámasztották, indokolták, hogy mely tevékenységeket, adózói köröket, miért tart az adóhatóság idén is a fő fókuszban. Részletesebben érintem az általános forgalmi adóval, személyi jövedelemadóval, társasági adóval és foglalkoztatással kapcsolatos érdemi eredményeket, valamint a helyszíni ellenőrzések releváns tapasztalatait és az adóhatóság támogató jellegű fellépéséből eredő hasznokat az adózók és a NAV részéről egyaránt. Nem mehetünk el ugyanakkor az évről-évre egyre nagyobb jelentőséggel bíró nemzetközi információk mellett sem, így előadásomban érintem a nemzetközi automatikus pénzügyi információk hasznosítását, a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos adatok felhasználását, valamint a transzferárak ellenőrzésével kapcsolatos eljárásaink eredményeit. Néhány gondolatot szólnék az előttünk álló időszak kihívásairól, újdonságairól és a terveinkről.”
Adózási aktualitások szekció
Dr. Darák Péter: „A közelmúlt válságai; a járványhelyzet, a háború a különadók reneszánszát hozta el. Valóságos adóreform zajlik, ami kevésbé érinti a hagyományos fő adónemeket, inkább új „átmeneti” adókkal kísérletezik. Vannak-e feltételei egy új különadó bevezetésének? Meddig élhet egy különadó? Kikényszeríthető-e az eltörlése? Mennyiben törekszik az adózói magatartás befolyásolására? Milyen adótípusba sorolható – inkább forgalmi, vagy jövedelemadó jellegű? A szektorális jelleg nem jelent-e önmagában diszkriminációt? Az 1940-50-ig terjedő, illetve 1980-at követően az USA-ban létező, a ’70-es években az Egyesült Királyságban bevezetett, illetve a napjainkban egész Európában működő extraprofitadók vizsgálata azzal a konklúzióval jár, hogy a magyar „különadó reform” mintái, előképei már korábban is léteztek, és történelmi távlatból elemezhetők.”
Forrás: Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete
Hozzászólások