Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 72. • Hetedhéthatár

Színház

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 72.

Tisztelt Olvasók!

Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot.

 

Az 1911-es év színházi eseményeiből:

Füredi Béla színigazgató (Forrás: Wikipédia)

Az 1911. év szemelvényeinek közlését ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) színházi hírei közül az 1911. május 21.-i szám „– Szerződések” című cikkével kezdem. Érdekességként a hír mindjárt a színház igazgatójának, Füredi (Fürst) Bélának (1868-1929) – aki színész is volt – nevével kezdődik, amely követendő példa az utókor hasonló híreinek napvilágra hozatalakor.

„Füredi Béla pécsi színigazgató szerződtette Kondráth Ilonát, a jó nevű hősnőt.  – Krémer Sándor szabadkai színigazgató naivának szerződtette Károlyi Ibolykát és fivérét, Sándort segédszínésznek. Mindkettő Károlyi Lajos pécsi színházi titkár gyermeke, most a városligeti színház tagjai.  – Görög Olgát, a Pécsre szerződött koloratur (sic!) énekesnőt pécsi szerződése megkezdéséig Polgár Károly, az új pozsonyi színigazgató szerződtette, Itt említjük meg, hogy Krémer Sándor, a szabadkai színház igazgatója, aki most társulatával Zentán játszik, elhalasztotta a bajai színi idény megkezdését, mivel előzőleg 4 hétre a mohácsi színkörbe vonul. Társulatának primadonnája, Borbély Lili a debreceni színházhoz szerződött szeptembertől kezdve.”

A Szabadkai Népszínház ma (Forrás: Wikipédia)

Színháztörténetünk sajtóbéli közlését – így a pécsiét is – végigkíséri az illetékes színi évadok elején és végén ezeknek a személyi szerződtetési vagy távozási híreknek a közzététele. Mostani publikálásával arra irányítom rá a figyelmet, hogy egyrészt a korabéli közvéleménynek milyen fontos volt ezeknek a híreknek a közzététele, Másrészt pedig az utókor színháztörténészeinek szintén nagyon fontos ezeknek a híreknek a tanulmányozása – még ha nagyon szorgalmas és hosszantartó munkával jár is –, mert kutatásaikhoz nagy segítséget nyújtanak.

Folytatásként ismét a Pécsi Naplóhoz „nyúlok.” Az 1911. november 7.-i műsorismertető a következő volt. „Pécsi Nemzeti Színház Igazgató: Füredi Béla. Kedd, 1911. november 7én: Este 7 és fél órakor Hit és Haza. Népdráma 3 felvonásban. Heti műsor: Kedden B. bérlet: Hit és Haza (Bemutató.) Szerdán: C. bérlet: Hit és Haza. Csütörtökön: A. bérlet: Gringoir. Parasztbecsület. Pénteken B. bérlet: Az ártatlan Zsuzsi. Szombaton délután gyermekelőadás: Hófehérke. Szombaton C. bérlet: Hoffman meséi. Vasárnap A. bérlet: Hoffman meséi.”

A hír értelmezéséhez hozzátartozik, hogy a 7 és fél óra megnevezés fél 8-at jelent – a mai leggyakoribb 7 órás kezdéssel szemben. A következő megjegyzésben pedig arra hívom föl a figyelmet, hogy akkor az A-B-C betűivel jelezték a bérleteket, a mai sokkal emberibb neves személyiségekkel, mint névadókkal szemben.

Városligeti Színház Anno (Forrás: Wikipédia)

Elsőként Karl Schönherr (Schoenherr, 1867-1943) osztrák író: „Hit és Haza” („Glaube und Heimat”) című 5 felvonásos népdrámáját kell megemlítenem, amelyet Garvay Andor (1875-1927) műfordító, író, színműíró fordításában adtak elő ugyan, de nem sok előadást ért meg (november 7, 8. 26.), és utána soha többé nem került színházunk színpadára. Ami pedig Théodore (Faullain) de Banville (1823-1891) francia költő, író: „Gringoire” című 1 felvonásos vígjátékát illeti Ivánfi Jenő (Weisbrunn Ignác, 1863-1922) műfordító, színész, rendező fordításában, sokáig – mintegy „ellensúlyozásként” – Pietro (Antonio Stefano) Mascagni (1863-1945) örökbecsű verista operájának, a „Parasztbecsület”–nek volt kísérő darabja.

Pozsonyi Színház 1900 (Forrás: Wikipédia)

„Az ártatlan Zsuzsi” („Die keusche Susanne”) című 3 felvonásos operettnek a szerzője Jean Gilbert (Max Winterfeld, 1879-1942) zeneszerző, karmester volt Georg Okonkowsky és Antony Mars Maurice Desvalliéres „Fils, a papa” című műve nyomán. A fordító pedig Mérei Adolf (Merkl Adolf József Mihály, 1877-1818) író, színházigazgató, műfordító volt. Az 1911-es előadásokat Csányi Mátyás vezényelte, Izsó Miklós (1877-1948) rendezte. Bródy Sándor (1863-1924) író, újságíró „Hófehérke” című 3 felvonásos regényes színművét előjátékkal adták elő. Jacques Offenbach (1819-1880) csellóművész, zeneszerző „Hoffman meséi” című örökbecsű műve pedig színházunk állandó darabjai közé tartozott/tartozik.

Pietro Mascagni 1890 (Forrás: Wikipédia)

A Pécsi Napló 1911. december 21.-i száma szintén közölt színházi műsort, ez következik most.  „Pécsi Nemzeti Színház Igazgató: Füredi Béla Szerda, 1911. évi december 21-én: Este 7 és fél órakor Táncos huszárok. Operette (sic!) 3 felvonásban. Heti műsor: Péntek B. bérlet: Eszemadta. Szombat C Bérlet: Eszemadta. Vasárnap délután: Sziklához láncolt király k. a. este: szünet. Hétfő délután: Czigánybáró (sic!) este: A. bérlet: Eszemadta. Kedd B. bérlet: Gyurkovics lányok. Kedd délután: Nebántsvirág (sic!)”

Szirmai Albert dr (Forrás: Wikipédia)

Szirmai (Sirmay) Albert dr. (1880-1967) zeneszerző, operett szerkesztő 3 felvonásos operettje volt a „Táncos huszárok,” amely Rajna (Reiner) Ferenc színműíró, újságíró, színigazgató (1861-1933) szövegkönyvére és Szép Ernő (Schőn Ezékiel, 1884-1953) író, költő, színpadi szerző, újságíró verseire készült. Izsó Miklós rendezte.  Ludwig  Engländer volt a zeneszerző, Rudolf Österreicher (1881-1966) osztrák író, librettista, vígjáték-, életrajz-, kabaré szövegíró és Karl (Gemperle) Lindau (Carl Lindau, 1853-1934) osztrák színész, író voltak a szövegkönyv írói, Harsányi Zsolt (1887-1943) író, dramaturg, műfordító pedig a magyar fordítója az „Eszemadta” címmű 3 felvonásos operettnek, amelyet Pécsett Dömel Nándor díszleteivel jelenítettek meg.

Izsó Miklós (Forrás: Wikipédia)

Érdekes hírlapi rövidítéssel találkozunk a „Sziklához láncolt király k. a.” szövegben. A mai ízlésnek már nem megfelelő ez a formula, ugyanis az utolsó két betű a királykisasszony megnevezést „rejti.” Már csak azért is, mert a hosszú eredeti cím így folytatódott. „avagy a pokol torka.” A dalokkal, tánccal kibővített 5 felvonásos mesejáték zenéjét Orbán Árpád (1862-1925) zeneszerző, karmester alkotta meg. Ifj. Johann Strauss (1825-1899): „Cigánybáró” („Zigeunerbaron”) című 3 felvonásos operettje Jókai Mór (1825-1904) regénye nyomán készült, mégpedig Ignaz Schnitzer (Schnitzer Ignác, 1839-1921) magyar származású osztrák író, újságíró, librettista, műfordító, lapalapító szövegkönyve alapján. Magyarra Gerő (Grün) Károly (1855-1904) színműíró, színházi titkár, író és Radó Antal (1862-1944) műfordító, író, költő, irodalomtörténész fordították.

Herczeg Ferenc (Forrás: Wikipédia)

Herczeg Ferenc (Franz Herzog, 1863-1954) író, drámaíró, újságíró: (helyesen) „A Gyurkovics  leányok” című népszerű 4 felvonásos vígjátéka, valamint Hervé (Louis Auguste Florimond Ronger, 1825-1892): „Nebáncsvirág” (itt „Nebántsvirág,” eredeti címén „Mam’zelle nitouche”) című 4 felvonásos operettje egészítették ki a hét színházi műsorát. Ez utóbbi operett szövegkönyvének írói Henri Meilhac (1830-1897) drámaíró. librettista és Albert Millaud (1844-1892) librettista, író, színműíró, újságíró voltak, Evva Lajos (1851-1912) műfordító, színházigazgató, író és Rákosi (Kremsner) Viktor (írói álnevén Sipulusz, 1860-1923) országgyűlési képviselő, műfordító, író, újságíró, humorista, sportvezető fordították. Az 1911-es előadásokat (november 18, 21, december 26 délután) Tolnai Béla vezényelte.

Hervé (Forrás: Wikipédia)

Az egy nappal későbbi, 1911. december 22.-i számából ismét a Pécsi Napló műsorközlését idézem. „Pécsi Nemzeti Színház. Igazgató: Füredi Béla. Péntek, 1911. évi december 22-én: Este 7 és fél órakor Eszemadta. Operette 3 felvonásban. Heti műsor: Szombat C. bérlet: Eszemadta. Vasárnap délután: Sziklához láncolt király k. a. este: szünet. Hétfő délután: Czigánybáró. este A. bérlet: Eszemadta. Kedd B. bérlet: Gyurkovics lányok. Kedd délután: Nebántsvirág.”

Mivel ez utóbbi hír egy nappal követte az előző közlést, ezért nem csoda, hogy az előadott darabok ugyanazok. Az mindenesetre feltűnő a műsorválasztékot tanulmányozva, hogy az operettek szerepelnek a legtöbbször…

(Az utolsó kétnapi híradásban egy hiba van, mégpedig a napok megnevezésénél. Ugyanis december 21.-ére szerdát írtak, míg a december 22.-i lapszámban már péntek megnevezés szerepel. Kérdés: „hol maradt a csütörtök?”…

Helyi színházi adataimat ez alkalommal is a Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, a fővárosban, 1992-ben kiadott, „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával 1895-1949” című két kötetes forrásmunka adataiból vettem.

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS