végtelen eső
piros selyem csak annyi
néhányszor felmegy a lépcsőn
rossz a világítás
összekeverednek a zajok
aztán a pattogó feszes beszéd
ugyanabban a házban
több különböző univerzum
aztán megint a lépcső
a 15 wattos égő
száll a füst rágyújtottam
egy Stuyvesant álmomban
piros selyem feszülő
és aztán még esik is
minden csupa pára
a hangoknak nincs határa
lassú és símogató beszéd
tekintetek és illatok
tükrök üvegek poharak
kergetőző bogarak
majd újból az eső
a végtelen eső
*
irányítás nélkül*
ingergatok
szava nem
egysz hiba
teremtek
semmi
kimerít
lees
üres levegő
valóság nem
teljessé
semmi ne
hogy itt
megint legyen
vagyok-e
nem minden
lyet fogl
ez he
engem se
fordulj meg
és engem
elvesztettem
*Használat előtt felrázandó.
Szóljon hozzá!