Ma hajnalban megint arra ébredtem,
hogy vérzik az orrom, vörös cseppek
gyűlnek a kezemben tartott fehér
papírzsebkendőn. Éreztem, ahogy
lassan csorog le a torkomon, míg a
fejemet hátra hajtom. Már nem tölt el
félelemmel a látvány, mint régen,
csak csodálkozással. Ez itt az én
vöröslő vérem, csak éppen nem
ott kering, a zárt rendszerben,
ahol kellene, hanem megmutatkozni
vágyik nekem. Vércseppek a hajnali
szürkületben. Aztán lassan elapadnak,
éppen úgy, ahogy jöttek, az orrvérzés
múlt időben már nem riaszt meg.
2023 12 07
Hozzászólások