Ébredtél? Álmodtál?
Kitárult az ajtó,
a Lét-kapukon át
végigcsoszogtál
a hűvös verandán,
aztán eltűntél
a késődélelőttben.
Hol vagy?
Hol keresselek?
Mért vetkezed le
csontjaidról
árva szeretetem?
Milyen virágot
tűzzek gomblyukamba,
hisz az sem mindegy
sírodhoz mikorra vársz?
Koponyarejteken –
bújdoklok feleletlen
versben: Hiányom vagy!
– a gyász.
E megbecstelenült
házban -:
Egyedül vagyok! – egyedül:
Kietlen Mianyánkban.

Szóljon hozzá!